Page 386 [386]
Születés, házasság, halál e 385
ban lévő csoportot alkottak." Az örökös tartományokból származó házas¬
társak - a kölcsönösen előnyös házassági kapcsolatok jegyében - jellemzően
a magyar félhez hasonló ranggal és vagyonnal bírtak. Ezen logikának meg¬
felelően nyilvánvalóan más háttérrel rendelkező hölgyek közül választhatott
fia számára feleséget Pálffy Miklós kancellár, későbbi országbíró, mint Csáky
Ferenc kamarás. Pálffy elsőszülött fiának, Károlynak a felesége a Habsburg
Monarchia főnemesi elitjének tagja, herceg Emanuel von Liechtenstein (1700¬
1771) länya, Maria Theresia (1741-1766) lett.””' Csáky Imre pedig - családja
sulyanak megfelelöen - gröf Franz Friedrich von Engl (1688-1767) felsö¬
ausztriai Herrenstandsverordneter lanyät, Rosalie-t (1730-1814) vezethette
oltár elé.?? Hasonló módon Pálffy Károly Pál, későbbi haditanácsos lányát,
Mária Teréziát (1719-1771) gróf Johann Karl von Cobenzl (1712-1770), oszt¬
rák Németalföld későbbi megbízott minisztere, Johann Caspar von Cobenzl
(1664-1742) császári főkamarás fia vehette el." Miként Kálnoky Lajos pedig
egy újfőnemes, gróf Heinrich Kajetan von Blümegen (1715-1788) államta¬
nacsos lanyat, Maria Eleonoret (1744-1821) vezethette oltar elé, ami viszont
a családi kapcsolatok szempontjából jó befektetésnek bizonyult, ugyanis Kál¬
noky apósának (Kaunitz szövetségeseként) a karrierje folyamatosan emel¬
kedett, amely során 1771-ben még a cseh-osztrák főkancellári méltóságot is
meg tudta szerezni magának."
A magyar főnemesség házassági kapcsolatai a cseh-osztrák arisztokrata
familiakkal a 18. század során folyamatos erősödést mutattak, amiben a ma¬
gyar főnemesség bécsi integrációjának a kiteljesedése is alapvető szerepet
játszott. A folyamatot a kortársak is érzékelték, és jellemzően negatív érték¬
ítéletek mentén értelmezték. Hasonló narratíva keretei között értelmezte ezt
a jelenséget az 1770-1780-as évek császárvárosát jól ismerő német utazó pub¬
licista, Johann Kaspar Riesbeck (1754-1786) is, akinek a véleménye szerint
»a megvezetett magyar megtiszteltetésnek tartja, hogy egy olyan nagy német
családdal rokonságba kerülhet, amely az udvarban a magyaroknál sokkal
nagyobb tekintéllyel és az egész monarchia kormányzásában egyenlőtlenül
nagyobb befolyással bír. Ő [ez a magyar] a feleségét Bécsből hozza, és ezen
#° A Liechtenstein vagy a Schwarzenberg família 17-18. századi házassági stratégiájához lásd: Jüng¬
ling, 1988; Smisek, 2013.
291 Házassági szerződésüket lásd: HALW Familienmitglieder, Maria Theresia Anna, 1741-1766. A szer¬
ződés kelte: 1763. 04. 20.
792 AMDStS Trauungsbücher Bd. 56. fol. 211v.
293 Pálffy Mária Teréziáról a házassági anyakönyvi bejegyzésből derül ki, hogy udvarhölgy volt.
A menyasszony bizonyára az esküvő előtt nem sokkal kezdhetett udvari szolgálatba, ugyanis neve
a sematizmusokba nem került be. Házassági szerződés készült az esküvőről: OStA HHStA HA
OMeA SR Kt. 11. Nr. 59.
»4 PULFzdS Trauungsbücher Bd. 31. fol. 243v; Wißgrill, 1794. 1. 355.