OCR
384 s Az udvar vonzásában len taggal reprezentálták magukat. Az ismétlődő családok között több esetben két generáció bécsi házasságkötését is regisztrálhatjuk, például Pálffy Miklósnak és fiának, Károlynak vagy Batthyány Antóniának és lányának, Erdődy Teréziának is a császárvárosban került sor az esküvőjére. De ez a gyakorlat, a Batthyányak és a Pálffyak udvari integrációját látva nem meglepő. Az Esterházyak között is számos hasonló esetet lehet megfigyelni, például Esterházy Jozefa (1712-1756), , Fényes" Miklós nővére, aki szintén Bécsben született, majd udvarhölgyként is szolgált, egészen magától értetődő, hogy 1733-ban az udvarban ülte meg a menyegzőjét is." Rendhagyóbbnak tekinthető az erdélyi származású Kálnokyak tartós bécsi tartózkodása, láthattuk, hogy Kálnoky Antal fia, Lajos (1743-1793) már Bécsben látta meg a napvilágot, ott is nőhetett fel, tanulmányait 1759-1764 között a Theresianumban folytatta, majd 1764-ben házasságkötésére is a császárvárosban került sor, ennek ellenére mégsem bécsi karriert futott be: előbb grazi kormánytanácsos, majd erdélyi guberniumi tanácsos és tordai főispán lett." A Kálnokyak esetében a generációkon átívelő bécsi kapcsolatok és udvari kötődés is jól megfigyelhető, érdemes visszautalni rá, hogy már Kálnoky Antal nagyapja, Sámuel erdélyi alkancellárként működött a császárvárosban. Érdekes mintázatot mutat Csáky Ferencnek és fiának, Imrének az este is. Csáky Ferenc fiatalon nemesi apródként az udvarban szolgált, majd 1724-ben Bécsben is nősült meg, de később elkerült a császárvárosból (ebben akár felesége, Anna Catherina von Mening későbbi halála is közrejátszhatott), de második feleségétől, Zichy Péter lányától, Mária Annától (711764) született fia, Imre fiatalon - apjához hasonlóan - szintén egy darabig Bécsben élt, a Iheresianum tanulója (1748-1750) volt, majd házasságára ugyan Pozsonyban került sor, de az eskiivét a Stephansdom matrikulajaba jegyezték be.*** Ekkor a Csaky-Engel házaspár még aktívan kötődhetett a császárvároshoz, de később elkerültek onnan, Csáky Imre bécsi pozícióra nem tudott szert tenni, gyermekeik pedig később nem Bécsben születtek. Szintén nem a császárvárosban látták meg a napvilágot báró (később gróf) Andrássy Károlynak (1725-1792) és Nádasdy Mária Annának (1728-1795) a gyermekei, a házasságra a menyasszony családja miatt került sor Bécsben, ugyanis Mária Anna Nádasdy kancellár lánya volt.2# A magyar főnemesekkel házassági kapcsolatba került külföldi famíliák a magyar félhez hasonlóan igen heterogén összetételű és különböző pozíció786 AMDStS Taufbücher Bd. 55. fol. 293r. Häzassägi szerzödeset läsd: ÖStA HHStA HA OMeA SR Kt. 14. Nr. 189.; NÖLA FaL Kt. 42. Nr. 539. »7 Gemmell-Flischbach, 1913. 32. 255 AMDStS Trauungsbiicher Bd. 56. fol. 211v; Gemmell-Flischbach, 1913. 22. 289 PULFzdS Trauungsbiicher Bd. 30. fol. 28r. Andrássy katonai pozíciója révén is kötődött a Nádasdyakhoz, ugyanis a Nádasdy-ezred ezredeseként szolgált.