Page 358 [358]
Lakáslehetőségek a császárvárosban e 357
rosleírásában a , szép és pompás" főnemesi paloták között sorolta fel az Erdő¬
dy-házat is," a palota ábrázolása azonban (hasonlóan a Palffy-palotakhoz)
Kleiner-rézmetszetgyűjteményébe nem került be, illetve az Erdődy-házról a
figyelmet könnyen elvonta a város egyik leglátványosabbnak tartott épüle¬
te, Savoyai Eugén téli palotája, ami szinte az Erdődy-palota szomszédságá¬
ban helyezkedett el." Az Erdődyeknek azonban nem állt és nem is állhatott
szándékukban a Habsburg Monarchia egyik legnagyobb hatalmú arisztokra¬
tájával vetélkedni, számukra ugyanis a palota kevésbé reprezentációs, sokkal
inkább funkcionális célokat szolgált. A ház egyfelől bécsi jelenlétüket erősí¬
tette, Erdődy László Ádám is kancelláriai tisztségviselése során ott lakott,
illetve császárvárosi látogatásai során testvérei is ott szálltak meg, másfelől
pedig bevételi forrást jelentett az Erdődy-fivérek számára. Láthattuk, hogy
1746-ban Nádasdy Lipót kancellár volt a ház (vagy házrészlet) bérlője, de az
évtizedek során számos tisztségviselő megfordult a himmelpfortgassei ház¬
ban. A bérlők között találjuk például 1735-től báró (1743-tól gróf) August
Friedrich von Seydewitz (1696-1745) birodalmi udvari tanácsost," vagy az
1750-es évek közepén báró Heinrich Wilhelm von Haugwitzot (1711-1758),
az Alsó-Ausztriai Kamara elnökét, illetve a bányaügyi kollégium, és az illír
udvari deputáció alelnökét."? Az említett bérlők pedig nem (legalábbis 1743
előtt bizonyosan nem) Hofguartierként laktak az Erdődy-palotában, ugyanis
Erdődy György 1723-ban sikeresen kérvényezte előbb tizenkét, majd további
évekre, egészen 1743-ig a haz beszállásolási kötelezettség alóli felmentését."
Erre a felújítás adott számára általánosan bevett hivatkozási alapot, de pályá¬
zatát erősítette, hogy alkancellár bátyja (a Hofguartier-mentesség ellenére)
udvari szállásként is használta a palotát." A palotát Erdődy György halála
után fiai örökölték, akik közül később Erdődy Kristóf (1726-1778) szerezte
meg a ház teljes tulajdonjogát, adósságai miatt azonban 1773-ban 44 000 fo¬
188
Küchelbecker, 1730. 635.
189 Savoyai Eugén palotájához lásd: Husslein-Arco, 2013.
90 "Már nagybátyja halálát megelőzően is előfordult, hogy a himmelpfortgassei ház volt a bécsi szál¬
lása, például 1706-ban. Staats- und Standes-Calender, 1706. 96. Viszont 1709-ben a Singerstra8$én
a Souche-házban lakott. Staats- und Standes- Calender, 1709. 93. 1713 után vált a ház rendszeres bécsi
otthonává. Staats- und Standes-Calender, 1719. 134.; Staats- und Standes-Calender, 1723. 135.
11 Staats- und Standes- Calender, 1735. 119. Seydwitz feltehetően haláláig ott lakott, legalábbis 1741-ben
még az Erdédy-hazban szallt meg. Staats- und Standes-Calender, 1741. 148.
2 Staats- und Standes-Calender, 1754. 143.
93 ÖStA FHKA AHK HQuA Kt. 12. 1723. 05. 08.; Bubryák, 2013. 21. Később Nádasdy kancellár sem
Hofguartierként lakott az Erdődy-palotában, ugyanis nem udvari szállásban, hanem szállástámo¬
gatásban részesült.
194 A felújítás tehát jó anyagi befektetésnek is számított, miként erre már Bubryák Orsolya is felhívta
a figyelmet. A kiváltságért a ház adójának (Quartiertax) a duplajat, 176 forintot kellett évente fizet¬
nie a kérvényezőnek.