Oldal 352 [352]
OCR
Lakáslehetőségek a császárvárosban + 351 A következőkben az 1711-1765 között Bécsben palotával rendelkező magyar főnemesi famíliák körét és az általuk birtokolt épületeket (vagy legaläbbis azok egy részét) tekintjük át. A vizsgált korszakban, miként már többször említettük, négy magyar főúri családnak volt a császárvárosban saját palotája, közülük előbb általánosan az Erdődy, Esterházy és Pálffy família történetét mutatjuk be, utána pedig kicsit részletesebben a Batthyány családról lesz szó. Mind a négy família összes bécsi épületére nincs lehetőségünk kitérni, kiváltképp a paloták és néhány fontosabb ház történetét fogjuk vázlatosan ismertetni. A cél a palotabirtokos családok körének a pontosabb vizsgálata, illetve az épületszerzés jelentőségének körvonalazása az egyes familiäk történetében. Még mielőtt erre rátérnénk, fontos röviden a palota kortárs értelmezésére is kitérni. Johann Heinrich Zedler (1706-1751) Universal-Lexiconja szerint a palota , az egész építőművészet legelőkelőbb műveinek egyike, ami egy nagy úr tekintélyes és kényelmes lakását képezi"."" A főnemesek reprezentatív bécsi lakóépületeit a 18. században jellemzően a Palais (ritkábban Pallast) kifejezésekkel jelölték, míg Párizsban a palais rang csak a királyi vagy hercegi család, illetve a bíróságok épületeit illette meg, a grófok lakhelyére az hőtel terminust használták." Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy néhány esetben a kortárs bécsi nyelvhasználatban sem volt teljesen egyértelmű a választóvonal a ház és a palota között." Az Erdődy, Esterházy és Pálffy família egyaránt a 17. század utolsó harmadában, pontosabban az 1670-1680-as években tett szert bécsi palotára. Közülük az Esterházyak voltak az elsők, akik a császárvárosban háztulajdonnal rendelkeztek. A Wallerstraféban (18. szazadtél Wallnerstrafe), a kés6bbi palota helyén a család felemelkedését megalapozó és előnyös házasságairól elhíresült Esterházy Miklós (1582-1645) tudott Dersffy Orsolyaval (+1619) k6tott häzassäga reven a csaläd szämära häzat szerezni.'” A hazat még 1550-ben a kiváló udvari kapcsolatokkal rendelkező Oláh Miklós kancellár, későbbi esztergomi érsek vásárolta meg, akinek 1568. évi halála után a bécsi ingatlan az Oláh-Császár famíliában öröklődött. A ház így jutott Dersffy Orsolya birtokába, akinek a dédanyja, Oláh Orsolya, a neves főpap testvére volt. A wallerstra8ei ház kiemelt jelentőséggel bír a magyar nemesség bécsi integrációja szempontjából, ugyanis az épület szinte a Habsburg Monarchia létrejottének a kezdetétől egészen a felbomlásáig (sőt egészen 1990-ig) folyamatosan ma54, Ist eines derer vornehmsten Stücke der ganzen Bau-Kunst, und bestehet in einer ansehnlichen und beguemen Wohnung eines grossen Herrn". Zedler, 1740. 348. 5 Elias, 2005. 59. 156 A palota alatt alapvetően a főnemesi tulajdonban lévő, nagy méretű, egységes homlokzattal, (a palotaépítészet szabályainak megfelelő) reprezentatív kialakítással rendelkező, az adott főúri család címerével ellátott lakóépületeket értették. #7 Perger, 1994/a. 17—18.
