Oldal 352 [352]
Lakáslehetőségek a császárvárosban + 351
A következőkben az 1711-1765 között Bécsben palotával rendelkező ma¬
gyar főnemesi famíliák körét és az általuk birtokolt épületeket (vagy legaläbb¬
is azok egy részét) tekintjük át. A vizsgált korszakban, miként már többször
említettük, négy magyar főúri családnak volt a császárvárosban saját palotá¬
ja, közülük előbb általánosan az Erdődy, Esterházy és Pálffy família történe¬
tét mutatjuk be, utána pedig kicsit részletesebben a Batthyány családról lesz
szó. Mind a négy família összes bécsi épületére nincs lehetőségünk kitérni,
kiváltképp a paloták és néhány fontosabb ház történetét fogjuk vázlatosan
ismertetni. A cél a palotabirtokos családok körének a pontosabb vizsgálata,
illetve az épületszerzés jelentőségének körvonalazása az egyes familiäk tör¬
ténetében. Még mielőtt erre rátérnénk, fontos röviden a palota kortárs értel¬
mezésére is kitérni. Johann Heinrich Zedler (1706-1751) Universal-Lexiconja
szerint a palota , az egész építőművészet legelőkelőbb műveinek egyike, ami
egy nagy úr tekintélyes és kényelmes lakását képezi"."" A főnemesek repre¬
zentatív bécsi lakóépületeit a 18. században jellemzően a Palais (ritkábban
Pallast) kifejezésekkel jelölték, míg Párizsban a palais rang csak a királyi
vagy hercegi család, illetve a bíróságok épületeit illette meg, a grófok lakhe¬
lyére az hőtel terminust használták." Mindemellett érdemes megjegyezni,
hogy néhány esetben a kortárs bécsi nyelvhasználatban sem volt teljesen egy¬
értelmű a választóvonal a ház és a palota között."
Az Erdődy, Esterházy és Pálffy família egyaránt a 17. század utolsó harma¬
dában, pontosabban az 1670-1680-as években tett szert bécsi palotára. Kö¬
zülük az Esterházyak voltak az elsők, akik a császárvárosban háztulajdonnal
rendelkeztek. A Wallerstraféban (18. szazadtél Wallnerstrafe), a kés6bbi pa¬
lota helyén a család felemelkedését megalapozó és előnyös házasságairól elhí¬
resült Esterházy Miklós (1582-1645) tudott Dersffy Orsolyaval (+1619) k6tott
häzassäga reven a csaläd szämära häzat szerezni.'” A hazat még 1550-ben a
kiváló udvari kapcsolatokkal rendelkező Oláh Miklós kancellár, későbbi esz¬
tergomi érsek vásárolta meg, akinek 1568. évi halála után a bécsi ingatlan az
Oláh-Császár famíliában öröklődött. A ház így jutott Dersffy Orsolya birto¬
kába, akinek a dédanyja, Oláh Orsolya, a neves főpap testvére volt. A waller¬
stra8ei ház kiemelt jelentőséggel bír a magyar nemesség bécsi integrációja
szempontjából, ugyanis az épület szinte a Habsburg Monarchia létrejottének
a kezdetétől egészen a felbomlásáig (sőt egészen 1990-ig) folyamatosan ma¬
54, Ist eines derer vornehmsten Stücke der ganzen Bau-Kunst, und bestehet in einer ansehnlichen und
beguemen Wohnung eines grossen Herrn". Zedler, 1740. 348.
5 Elias, 2005. 59.
156 A palota alatt alapvetően a főnemesi tulajdonban lévő, nagy méretű, egységes homlokzattal, (a pa¬
lotaépítészet szabályainak megfelelő) reprezentatív kialakítással rendelkező, az adott főúri család
címerével ellátott lakóépületeket értették.
#7 Perger, 1994/a. 17—18.