OCR
Lakáslehetőségek a császárvárosban « 349 épületeit szemléljük." Johann Georg Keyßler sorai nemcsak a saját véleményét tükrözik, hanem az általa leírt kép az előkelő, de szűk térbe beszorított palotákról a 18. századi utazók Bécsről készített leírásában állandó közös elemként van jelen. A VI. Károly vagy Mária Terézia regnálása idején a császárvárosba látogatókat a Habsburg Monarchia főnemesi elitjének a palotái legalább annyira lenyűgözték mint a Hofburg különböző szárnyai vagy más uralkodói rezidenciák. Sőt Hellmut Lorenz művészettörténész kutatásai szerint az 1685-1715 között a bécsi barokk arculatát elsődlegesen az arisztokrata megrendelők formálták." Az 1710-es évtized második felében Johann Michael von Loén provokatív módon úgy vélekedett, hogy a főnemesség néhány tagja előkelőbb körülmények között élt, mint maga az uralkodó." Ez a kép a VI. Károly által megrendelt építkezések hatására fokozatosan formálódott, de a főnemesség bécsi építkezései valójában a Habsburgok számára nem jelentettek konkurenciát, sokkal inkább a Habsburg-főváros reprezentációját és centrumpozícióját erősítették. Ez a folyamat a főnemesség udvari integrációjának tipikus megnyilvánulási formája volt, amit az uralkodói hatalom megerősödésével párhuzamosan, a kora újkor folyamán Európa-szerte érzékelhetünk a rezidenciavárosokban és vonzáskörzetükben. A Francia Királyságban az 1680-as évektől a főúri elit sajátos (a bécsivel ellenkező) módon a versailles-i kastélyban saját lakosztállyal rendelkezett, ezen kör tagjai azonban a közeli Párizsban is építettek vagy vásároltak maguk és családjuk számára saját városi palotát (ún. hőtelt)."§ Ezen paloták egyszerre segítették a család hatalmának, rangjának, vagyonának és a megrendelő ízlésének a nyilvános kifejezésre juttatását, másfelől pedig a família udvari jelenléte és kapcsolatépítése szempontjából is fontos hídfőállásokat jelentettek. Miként - a sokat vitatott, de a kutatás számára komoly inspirációt jelentő és ma is számos helytálló nézettel bíró — Norbert Elias írja: , A rang reprezentációja kérlelhetetlen kényszer. Ha erre nincs pénz, a rang és vele tulajdonosának társadalmi egzisztenciája igen csekély realitással rendelkezik. Az a herceg, aki nem úgy lakik, ahogy egy hercegnek laknia kell, tehát egy herceg társadalmi kötelezettségeit sem képes többé megfelelően teljesíteni, többé már nemigen herceg."" De fontos “8 „Paris hat mehrere schöne Häuser als Wien, sie fallen aber wegen der Avant-Cours und öfters versperreten Thore nicht genug in die Augen. Vergleichung der wienerischen und pariser Palläste. Die in der Stadt Wien gelegenen Palläste haben zwar den Fehler, daß sie meistens in engen Gassen gleichsam verstecket sind, allein an Pracht und Größe übertreffen sie die Pariser gar sehr, sonderlich wenn man die in den Vorstädten befindlichen herrlichen Gebäude betrachtet.” Keyßler, 1751. 1213. “44 Lorenz, 1985. 44-49. Lorenz velemenyet Friedrich Polleroß is osztotta egy tanulmänyäban: Polleroß, 2000. 96. 45 Loen, 1750. 5. 45 Duindam, 2003. 166.; Elias, 2005. 56-83. 47 Elias, 2005. 81.