Page 346 [346]
OCR
Lakáslehetőségek a császárvárosban s 345 adták el az Erdődyeknek."" Nádasdy Ferenc 18. század közepi házszerzése egybeesik a família bécsi és udvari pozícióinak egyik csúcspontjával, ekkor bátyja, Lipót viselte a kancellári méltóságot, illetve egy évvel később, 1754-től unokahúga, Terézia is udvarhölgyként teljesített szolgálatot. Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben I. Lipót még Bécsben a Wesselényi-összeesküvésben vállalt vezető szerepe miatt kivégeztette, az udvar és a család közötti kapcsolatok azonban generációról generációra folyamatosan javultak, az unokák nemzedéke pedig látványosan jó viszonyt ápolt a Habsburg-dinasztiával. A família bécsi jelenléte és reprezentációja szempontjából a 18-19. század fordulója körüli évek hoztak változást, amikor is Nadasdy Mihaly (1775-1854), a későbbi kamaraelnök és kancellár birtokába került a Minoritenplatzon talalhatö elökelö Starhemberg-palota.'?! A Draskovichok és a Nádasdyak bécsi házaik révén a 18. század első felében, első kétharmadában komoly előnyre tettek szert a magyar főúri családok többségével szemben, gondoljunk csak bele, hogy ebben az időszakban mások mellett sem a Csákyak, Forgáchok, Illésházyak, Keglevichek, sőt még a Koháryak sem rendelkeztek bécsi házzal. E mögött számos okot feltételezhetünk, többek között a drága (akár tízezer forintos nagyságrendet is meghaladó) bécsi ingatlanárakat, a megfelelő árú és minőségű ingatlanok szűk piacát, valamint a főurak számára a közeli Pozsony városa és a körülötte fekvő régió is egyfajta alternatívát kínált. Ebben a korszakban a magyar főpapok sem vásároltak maguk számára a császárvárosban házat vagy palotát, egyedül Erdődy László Ádám rendelkezett saját családi palotával, illetve a korszakunk végén Batthyány József kalocsai érsek családja birtokolt szintén palotát. A 17. század folyamán viszont azonosíthatunk néhány magyar főpapot, akik rendelkeztek saját bécsi házzal, a legszemléletesebb példát erre a Himmelpfortgasse (későbbi számozás szerinti) 14. szám alatti ház története jelenti."?? A házat 1631-ben Sennyey István (11635) győri püspök és magyar udvari kancellár vásárolta meg egy udvari haditanacsostdl,’”? ami késébb évtizedeve Nádasdy és Rottal esetében Harrer házvásárlásról ír, további kutatás tárgyát képezheti, hogy valós adásvételről vagy inkább csak tulajdonátruházásról volt-e szó. Harrer-Lucienfeld, 1956. V. 329. ©: Harrer-Lucienfeld, 1957. VII. 230. A palota azonban nem maradt tül hosszú ideig a család birtokában, ugyanis az 1820-as évtized elején már gróf Festetics László (1785-1846) tulajdonában volt. Gutjahr, 1821. 5. 22 A ház a későbbi Erdődy-palotával szemközt helyezkedett el. 13 Harrer információi szerint egy bizonyos Hans Dietrich von und zu Reissenberg haditanacsos, a varosi őrség parancsnoka és felesége, Elisabeth von Urschenbekh bárónő voltak a ház tulajdonosai. Itt azonban feltételezhetően olvasati hibáról - Reissenberg helyett Seisenbergröl - lehet szó, aminek a bárói címével (Freiherr von Schönberg und Seisenberg) az Auerspergek egyik ága rendelkezett. Jó eséllyel gróf Johann Andreas Herbard von Auersperg (1613/1615-1668) későbbi tábornagyról (1650) és tengermelléki főkapitányról (1652), illetve feleségéről, Anna Elisabeth von Lambergről lehet szó. Harrer vagy az általa használt forrás szerzője Senney nevét is félreolvasta, ugyanis ő a kötetben
