Page 343 [343]
342 s Az udvar vonzásában
tanäcsostöl a Kumpfgassen väsärolt magának häzreszletet.'” Csáky halála
után a lakást felesége, Batthyány Ferenc (1573-1625) dunántúli főkapitány
lánya, Mária Magdolna (1611-1664) örökölte, aki pedig az 1660-as évek¬
ben gróf Wesselényi Ferenc (1605-1667) nádornak adta el." Az ingatlant
az 1660-as években (legkésőbb 1667-ben) Wesselényi, halála után felesé¬
ge, Széchy Mária (11679) - a magyar történelemből is ismert - gróf Johann
Anton von Rottal (1605-1674) titkos tanácsosnak adta el, a házrész pedig a
későbbi Rottal-palota részét képezte." Szintén ebben az időszakban, 1656¬
ban vásárolt a bécsi Wipplingerstra8$én lakást magának gróf Forgách Ádám
(1601-1681) banyavidéki fokapitany, késébbi orszagbiré.' Az ingatlan azon¬
ban nem maradt sokáig Forgách tulajdonában, ugyanis már 1660-ban eladta
Johann Frombelt komáromi élésmesternek és feleségének. Forgách a bécsi
lakásvásárlással valószínűleg több-kevesebb sikerrel az udvari kapcsolatait
igyekezett javítani és befolyását erősíteni, ugyanis 1655-ben sikertelenül lob¬
bizott azért, hogy a nádorválasztáson a jelöltek sorába kerüljön." A magyar
főurak körében a 17. század utolsó harmadában egy időre újból csökkent a
császárvárosi ingatlanszerzési kedv, ami az 1664. évi vasvári béke, illetve a
Wesselényi-összeesküvés 1671. évi vérbefojtása után a Habsburg-magyar
kapcsolatok változásával, az I. Lipót-féle kormányzat és a magyar rendiség
közötti feszültségek növekedésével magyarázható.
Újabb fellendülést 1683, illetve 1711 után, tehát egyfelől Bécs második tö¬
rök ostromát követően, másfelől pedig a Rákóczi-szabadságharc utáni tar¬
tós konjunktúra időszakában érzékelhetünk. A következőkben azon néhány
magyar, illetve horvát személyről és családról lesz szó, akik vizsgált kor¬
szakunkban Bécsben saját lakással vagy házzal rendelkeztek, viszont nem
térünk ki a palotát birtokló famíliákra, ugyanis velük külön alfejezetben
fogunk foglalkozni. Az ingatlantulajdonosok körét elsősorban Paul Harrer¬
Lucienfeld (1883-1958) Wien, seine Häuser, Menschen und Kultur cimü mo¬
numentális (a részkötetekkel együtt 17 kötetes, kéziratban maradt) műve
alapján fogjuk rekonstruálni."" Harrer bécsi telekkönyvek, urbáriumok és
más levéltári, illetve kiadott források alapján dolgozta fel Bécs belváros há¬
zainak és birtokosainak a történetét. Harrer műve a témával kapcsolatban
a legátfogóbb kiindulópontnak számít, de mindemellett még így is hiányos¬
nak tekinthető, illetve számos, 19. század végi, téves várostörténeti adat be¬
2 Harrer-Lucienfeld, 1955. IV. 663.
3 Harrer-Lucienfeld, 1955. IV. 663.
14 Grimschitz, 1944. 37.
5 Harrer-Lucienfeld, 1953. II. 630. Harrer Forgäch Antalként emliti az uj tulajdonost, de a titulusai
alapján egyértelműen Forgách Ádámról van szó.
106 Várkonyi, 2007. 96—104.
7 Harrer-Lucienfeld, 1951-1958. I-VIII.