hann Heinrich von Eitlbergnek a lakását kérvényezte a maga számára, ami
a Kirchner-féle házban volt található. Fekete a sikeres pályázat után hat nap¬
pal még egy kérelmet beadott, amiben kérvényezte a ház földszintjén meg¬
üresedett kis méretű lakásnak (ami mindössze egyetlen szobából és kony¬
hából állt) rendelkezésére bocsátását, ugyanis a lakásban korábban Eitlberg
szolgálója lakott, ez a szállás pedig a kérvényező háztartása számára is ko¬
moly haszonnal kecsegtetett." Fekete ezen pályázata is pozitív elbírálásban
részesült, az utóbbi lakásért pedig évente mindössze kétszer 12 forintot kel¬
lett fizetnie."
Sikertelen maradt viszont Fekete hivatali társának, Vajay Lászlónak az
Udvari Kamara újonnan kinevezett tanácsosának az 1745. évi kérvénye,"
annak ellenére, hogy Vajay a kormányszervtől (más bizottsági munkája mi¬
att) még anyagi juttatást sem kapott, illetve a kedvező elbírálás érdekében
még Batthyány Lajoshoz is fordult. Vajay a magyar kancellárnak, egykori
hivatali társának közbenjárását a következő sorokkal kérte (amit nem tud¬
juk, hogy Batthyány végül megadott e neki): , Azonban nagy bizodalmam
lévén Excellentiád tapasztalt Kegyességéban, mivel Vichard [Franz Alexan¬
der Wickhard, udvari kamarai titkár] Uram halálával egy meg lehetös Ud¬
vari Qvartély vacäl és ezért Mféltésä]gos Udvari Marchal Uramnak Instan¬
tiát Agens Bernát [Bernáth György magyar kancelláriai ágens] Uram által
nyujtottam, Könyörgök alázatossan Excellentiádnak, hogy abéli alázatos
kérésemet kegyelmesen recommendálni méltóztassék. Magában nem nagy
a Szállás, de Hazi gazdával Kevésért lehetne az elsö Contignatioért meg
egyeznem."" Vajay kiszemelt szállását a bécsi lehetőségek között közép-felső
kategóriájúnak mondhatnánk, a Seilerstátte utcában található lakás öt szobá¬
ból, egy kisszobából (Stubl) és két kamrából állt, továbbá a szálláshoz tarto¬
zott egy háromlovas istálló is. A jó adottságokkal rendelkező udvari szállásra
Vajayn kívül négyen is pályáztak, köztük az egyedüli főnemes Vajay volt, aki
különböző pozíciókban már hosszú szolgálati időt tudott felmutatni. A la¬
kást azonban nem Vajay, és nem is Franz Karl Gahr alsó-ausztriai kormány¬
tanácsos kapta, hanem a Birodalmi Kancellária huszonhárom éve szolgála¬
tot teljesítő regisztrátora, Johann Heinrich von Alpmanshoven, aki ugyan
rendelkezett egy kisebb (közel fele akkora) udvari szállással, érdemeire való
tekintettel azonban Mária Terézia is jogosnak tartotta a nagyobb lakásra for¬
mált igényét."