Oldal 324 [324]
Lakáslehetőségek a császárvárosban e 323
a polgári nyilvánosság intézményei is létrejöttek." A tereziánus korszakban
fejlődésnek indult a sajtó- és színházkultúra, 1742-ben megszerveződött az
első szabadkőműves páholy (Aux Irois Canons), és a növekvő városközpont¬
ban egyre több könyvkereskedés és kávéház nyílt." A nyilvánosság új intéz¬
ményei közül több már VI. Károly uralkodása alatt megjelent, például 1736¬
ban már harminchat személy (Kaffeesieder) rendelkezett a császárvárosban
kávémérési privilégiummal, számuk 1779-re negyvennyolcra bővült."
Ez a bécsi közeg a magyar nemesek és főnemesek számára a hazai vi¬
szonyokhoz képest egészen új világot és kulturális lehetőségeket jelentett.
(A Magyar Királyságban az egyik legnépesebb város, Pozsony lakossága
a 18. század végén 30 000 fő körül mozgott.) A városról Székely László is ál¬
mélkodva írta: , Bécsben az hazak magossag [magasak,] sok contignatiójúak,
a Liszt piacon egy 9 contignatiós vagyon. Pincék is szintén úgy contignatióra
vannak, még sincs víz bennek. Istállót is láttam 2 contignatióst, grádicson
9 Habermas, 1993. 51-80.; Melton, 2001. 1-16.
© Csendes-Opll, 2003. 431-445., 510-524.; Vocelka, 2004. 271.
1784-ben a kávémérési kiváltsággal rendelkezők száma már elérte a hatvannégy főt. Weigl, 1991.
1043. A nagy számok ellenére Willebrandt szerint Bécs belvárosában a nagyközönség csupán három
kávéházat látogatott. Willebrandt, 1761. 306.