Page 312 [312]
A legfelső politikai fórum, a Konferencia e 311
kamarai ügyekkel magyarok foglalkoznának." A marhakereskedelemmel
kapcsolatos terhek növekedését pedig a nádor is aggasztónak találta, jelezte,
hogy egyre kevesebb haszon marad a marhahajtóknál.
A konferenciaülés alapján úgy tűnik, hogy a magyar főúri elit egyfajta köz¬
vetítő funkciót látott el a Habsburg-kormányzat és a magyar rendek között.
Ezen szűk, a konferenciaülésekre is meghívott tanácsadói kör az udvarral és
a magyar rendi társadalommal is kapcsolatban állt, így tudott több-kevesebb
sikerrel közvetíteni közöttük, ami a diéta sikeréhez is nagyban hozzájá¬
rult."? Az 1741. évi országgyűlés fontos mérföldkövet jelentett a Habsburg
Monarchia, illetve a dinasztia és a magyar rendek közötti kapcsolat törté¬
netében, ami kölcsönös kompromisszumok elfogadása nélkül nem tudott
volna megvalósulni. Már az 1742. év elején megkezdődött a nemesi felke¬
lőcsapatok hadba állítása, amelyért háláját a kiszolgáltatott helyzetben lévő
Mária Terézia külön érzelmes levélben fejezte ki Pálffy János nádornak." A
nádori csapatok morvaországi bevetését Bartenstein a királynőnek február
16-án írt levelében külön sürgette, amire hamarosan sor is került, tavaszra II.
Frigyes hadtesteit sikerült a morva területekről kiszorítani, a Habsburg- és
a Hohenzollern-udvar 1742. július 28-án békét kötött." Két évvel később,
1744-ben a háborús erőviszonyok változásával, a porosz király újabb hadba
lépésével a bécsi udvar újból szorult helyzetbe került, amiért Mária Terézia
újból a magyar rendekhez fordult a második nemesi felkelés megajánlására.
Diéta összehívására nem volt idő, ezért a királynő a főúri elit segítségét kérte,
amelynek tagjaival már 1743-tól újra megindultak a tárgyalások, akik közül
Batthyány Lajos és immáron öccse, Károly is a konferenciaülések egyre rend¬
szeresebb résztvevőivé váltak. A magyar tanácsadók részvételével folytatott
tárgyalások nemcsak hadi, hanem gazdasági, kereskedelmi és vallásügyi kér¬
désekre is kitértek.
A háborús kihívásokkal párhuzamosan a bécsi kormányzati elit a magyar
belügyeket is igyekezett figyelemmel kísérni, a valláspolitikai kérdések ekkor
különösen felkeltették az udvar érdeklődését. 1742. május 15-én Starhem¬
berg elnöklete alatt, Kinsky és Ulfeld kancellárok, illetve Bartenstein refe¬
rens jelenlétében tartottak konferenciaülést, amelyre valószínűleg a megvita¬
tandó kérdések kényes természete miatt rendhagyó módon nem hívtak meg
magyar tanácsadót, de a Magyar Udvari Kancellária véleményét előzetesen
6» Lathattuk, hogy a következő években az Udvari Kamaránál is megerősödött a magyar tisztségvise¬
lők jelenléte.
6 A kompromisszumok elfogadását 1741-ben is rendkívül komoly viták övezték: Horváth, 1873. 232¬
237. Pálffy János nádor különösen fontos szerepet játszott a kompromisszumos álláspont képvisele¬
tében.
63 OStA HHStA Ungarische Akten Kt. 427. Nr. 66.
64 OStA HHStA StK Vortrage Kt. 52. 1742. I-VI. fol. 56-57.