Oldal 311 [311]
OCR
310 « Az udvar vonzásában tárgyalt rendi sérelmek (marhakereskedelemmel, jaszok és kunok kivaltsagaival, a pesti invalidushazzal kapcsolatos ügyek). Mielőtt a Konferencia elé vitték volna az ügyek megvitatását, július 13-án a Magyar Udvari Kancellária véleményét is kikérték a problémákkal kapcsolatban." Az ülés után készült felterjesztés alapján leginkább a rendi kívánalmakat és a kancellária, illetve Esterházy Imre esztergomi érsek és Pálffy János nádor velük kapcsolatban megfogalmazott véleményét ismerhetjük meg. A rendi sérelmek és kívánalmak alapján jól látszik, hogy az országgyűlés első fázisának hangadó csoportjai pontosan tisztában voltak az udvar kiszolgáltatott helyzetével és megerősödött alkupozíciójukkal, amit igyekeztek saját politikai céljaik érdekében minél jobban kihasználni. A Magyar Udvari Kancellária viszont - hasonlóan az esztergomi érsekhez és a nádorhoz - a diétai tárgyalások során is a mérsékelt reformok híve volt, a Habsburg-magyar közjogi kapcsolatokban alapvető változások kikényszerítését nem támogatták. Esterházy Imre és Pálffy János sem tartotta megfelelőnek a rendek hangadói által megütött hangnemet, sőt a prímás bizonyos kívánalmak lehetetlenségével kapcsolatban kifejtette, hogy a rendek , ne kívánjak új eget és új földet" (non desiderati negue novum Coelum, negue novam Terram)." A legfelső kormányzati körökkel tárgyaló magyar elit tehát nem tartotta szükségesnek (vagy akár a hosszabb távú politikai realitással összeegyeztethetőnek) új magyar intézmények létrehozását, sokkal inkább a meglévő struktúrák megfelelő működtetésében látta a megoldást. A nádor és a prímás is egyetértett abban, hogy a belföldi ügyeket a Helytartótanácson keresztül kell intézni, nagyobb súlyú ügyeket pedig velük, szűk körben egyeztetve az udvarban célszerű megvitatni." A magyarországi önálló Hadbiztosság tervét sem tartották reálisnak, a nádor szerint működőképesebb rendszer lenne, ha bizonyos időközönként a magyar rendek képviselői közvetlenül az Udvari Haditanácsnál és az Udvari Hadbiztosságnál folytathatnának tárgyalásokat. A kamarai ügyintézés alapvető átalakítása mellett sem szólaltak fel, sőt érzékelték azt az általuk szükségszerűnek vélt folyamatot, hogy a tartományi kamarák függetlensége az Udvari Kamarával szemben folyamatosan csökken, ezért a rendi kérelmek kielégítésére elegendőnek tartották a Magyar Kamara Udvari Kamarától való függetlenségének a további deklarálását, valamint hangsúlyozták, hogy a rendek bizalmát növelné, ha a hivatalokban a magyar 6 A korábban bemutatott, pontos datálás nélküli kancelláriai felterjesztés (kivonata) azonos kell, hogy legyen az itt említett felterjesztéssel. ÖSLA HHStA HA OMeA ZA AZA Kt. 4o. Nr. 24. 689 MNL OL A 11741. Nr. 51. §90 A rendek egy csoportja ekkor a Helytartótanács átalakítására is javaslatot tett. A tanácsosok létszámát tizennégy főre csökkentették volna, oly módon, hogy a tanácsosok fele köznemes, a másik fele pedig (egyházi és világi) főnemes legyen. Kolinovics, 1790. 273-274. A Helytartótanács átalakítását a kancelláriához hasonlóan a prímás és a nádor sem támogatta, a hivatal számára történő instrukció kiadását uralkodói kiváltságnak tartotta. MNL OL A 1 1741. Nr. 51.
