Oldal 311 [311]
310 « Az udvar vonzásában
tárgyalt rendi sérelmek (marhakereskedelemmel, jaszok és kunok kivaltsa¬
gaival, a pesti invalidushazzal kapcsolatos ügyek). Mielőtt a Konferencia elé
vitték volna az ügyek megvitatását, július 13-án a Magyar Udvari Kancellária
véleményét is kikérték a problémákkal kapcsolatban."
Az ülés után készült felterjesztés alapján leginkább a rendi kívánalmakat
és a kancellária, illetve Esterházy Imre esztergomi érsek és Pálffy János nádor
velük kapcsolatban megfogalmazott véleményét ismerhetjük meg. A rendi
sérelmek és kívánalmak alapján jól látszik, hogy az országgyűlés első fázi¬
sának hangadó csoportjai pontosan tisztában voltak az udvar kiszolgáltatott
helyzetével és megerősödött alkupozíciójukkal, amit igyekeztek saját politi¬
kai céljaik érdekében minél jobban kihasználni. A Magyar Udvari Kancel¬
lária viszont - hasonlóan az esztergomi érsekhez és a nádorhoz - a diétai
tárgyalások során is a mérsékelt reformok híve volt, a Habsburg-magyar
közjogi kapcsolatokban alapvető változások kikényszerítését nem támo¬
gatták. Esterházy Imre és Pálffy János sem tartotta megfelelőnek a rendek
hangadói által megütött hangnemet, sőt a prímás bizonyos kívánalmak le¬
hetetlenségével kapcsolatban kifejtette, hogy a rendek , ne kívánjak új eget
és új földet" (non desiderati negue novum Coelum, negue novam Terram)."
A legfelső kormányzati körökkel tárgyaló magyar elit tehát nem tartotta
szükségesnek (vagy akár a hosszabb távú politikai realitással összeegyez¬
tethetőnek) új magyar intézmények létrehozását, sokkal inkább a meglévő
struktúrák megfelelő működtetésében látta a megoldást. A nádor és a prímás
is egyetértett abban, hogy a belföldi ügyeket a Helytartótanácson keresztül
kell intézni, nagyobb súlyú ügyeket pedig velük, szűk körben egyeztetve az
udvarban célszerű megvitatni." A magyarországi önálló Hadbiztosság ter¬
vét sem tartották reálisnak, a nádor szerint működőképesebb rendszer lenne,
ha bizonyos időközönként a magyar rendek képviselői közvetlenül az Udvari
Haditanácsnál és az Udvari Hadbiztosságnál folytathatnának tárgyalásokat.
A kamarai ügyintézés alapvető átalakítása mellett sem szólaltak fel, sőt érzé¬
kelték azt az általuk szükségszerűnek vélt folyamatot, hogy a tartományi ka¬
marák függetlensége az Udvari Kamarával szemben folyamatosan csökken,
ezért a rendi kérelmek kielégítésére elegendőnek tartották a Magyar Kamara
Udvari Kamarától való függetlenségének a további deklarálását, valamint
hangsúlyozták, hogy a rendek bizalmát növelné, ha a hivatalokban a magyar
6 A korábban bemutatott, pontos datálás nélküli kancelláriai felterjesztés (kivonata) azonos kell,
hogy legyen az itt említett felterjesztéssel. ÖSLA HHStA HA OMeA ZA AZA Kt. 4o. Nr. 24.
689 MNL OL A 11741. Nr. 51.
§90 A rendek egy csoportja ekkor a Helytartótanács átalakítására is javaslatot tett. A tanácsosok létszá¬
mát tizennégy főre csökkentették volna, oly módon, hogy a tanácsosok fele köznemes, a másik fele
pedig (egyházi és világi) főnemes legyen. Kolinovics, 1790. 273-274. A Helytartótanács átalakítását
a kancelláriához hasonlóan a prímás és a nádor sem támogatta, a hivatal számára történő instruk¬
ció kiadását uralkodói kiváltságnak tartotta. MNL OL A 1 1741. Nr. 51.