Seite 301 [301]
300 « Az udvar vonzasaban
nak számító - Fiume sorsáról, az adriai hajózásról, kereskedelem- és kikötő¬
fejlesztésekről folytattak tárgyalásokat."
1719-ben azonban a magyar elittel történő politikai egyeztetések terén
változást érzékelhetünk. Az uralkodó alapvető politikai célkitűzését jelen¬
tette a Pragmatica Sanctio bel- és külföldi elfogadtatása, tehát lánya, Mária
Terézia számára a nőági örökösödés biztosítása. Nem véletlen, hogy a ma¬
gyar rendekkel való egyeztetéseknek, illetve az 1722-1723. évi országgyűlés
előkészítésének a jelentősége is felértékelődött." A Habsburg-örökség egy¬
bentartása és a Habsburg Monarchia nagyhatalmi státuszának a fenntartása
szempontjából alapvető jelentőségű volt a trónöröklés kérdésnek a Magyar
Királyságon belüli rendezése, amely helyzetben a magyar rendek alkupozíci¬
ója is látványosan megerősödött. 1719-1720 folyamán a Pozsonyban ülésező
rendi konkurzus, valamint az előző diéta kezdeményezésére összehívott, át¬
fogó reformtervezetek kidolgozására hivatott Systematica commissio vezető,
főnemesi tagjaival történt több alkalommal tanácskozás." A Titkos Kon¬
ferencia már ekkor foglalkozott a magyar igazságszolgáltatás reformjának,
a Helytartótanács régóta napirenden lévő alapításának, valamint a porta¬
összeírások felülvizsgálatának az ügyével, amely kérdések a következő diéta
legfontosabb reformtémáinak számítottak." A rendek által is szorgalmazott
reformok és a Habsburg-nőági örökösödés elfogadtatása ekkor igen szorosan
összekapcsolódott az udvari politikában. Az 1720. július 15-én tartott kon¬
ferencián, amelyen Savoyai Eugén, Trautson főudvarmester, Sinzendorf kan¬
cellár és Gundacker Ihomas von Starhemberg vett részt, a következő diéta
előkészítése volt a téma." A magyar főúri elittel való kommunikáció ugyan
jelentősen megélénkült ebben az időszakban, de nélkülük, szűk körben is
tartottak magyar ügyekkel kapcsolatos egyeztetéseket. A konferenciaülésen
megtárgyalták Esterházy Imre zágrábi püspök véleményét," aki szerint a
644 Lásd többek között: ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 24. 1721. I-VI. fol. 161-184. Az oszträk-horvät
tengermellék kormányzatáról és fejlesztési terveiről bővebben: Faber, 1995.
65 Az országgyűlés politikai kommunikációs formáinak az értelmezéséhez lásd: Forgó, 2020.
646 OStA HHStA StK Vortrage Kt. 23. 1719. fol 81., 85-86.; Kt. 23. 1720. IV-VIII. fol. 22. A Systematica
commissio munkájához és reformjavaslataihoz bővebben lásd: Kónyi, 1932.
67 A konferenciaülések uralkodónak tett felterjesztései megtalálhatók a kancelláriai levéltárban is. Az
1719. július 3-i ülés után tett felterjesztéshez lásd: MNL OL A 1 1719. Nr. 11. A forrás alapján látszik,
hogy a Pálffy nádor vezette magyar főúri csoport igyekezett az ország érdekeit szem előtt tartva el¬
jarni, a Systematica commissio ältal javasolt reformokat előmozdítani, de azok elfogadásának a jogát
mindvégig az országgyűlésnek tartották fenn.
648 OStA HHStA StK Vorträge Kt. 23. 1720. IV-VIII. fol. 52-59. A konferenciaülésre röviden Horváth
Mihály is utalt alapvető művében: Horváth, 1873. 108. 1720 júliusára már a linzi, bécsi, klagenfurti,
grazi és laibachi tartományi gyűlés is elfogadta a Pragmatica Sanctiót. Bővebben lásd: Turba, 1913.
94-106.
§49 Esterházy a korszak egyik legaktívabb politikai szereplője volt, aki a nőági örökösödés elfogadtatá¬
sának is jól ismert szószólója, illetve a Systematica commissio egyik vezető egyénisége, (egy ideig)