Seite 297 [297]
296 s Az udvar vonzásában
ben kérték ki rendszeresen magyar főúr véleményét, hanem a nagypolitikát
érintő bármilyen kérdésben." Bár fontos hangsúlyozni, hogy a konferencia¬
miniszterek - mint Batthyány is - rendszeres, de nem állandó résztvevői
voltak a tanácskozásoknak, például József főherceg foudvarmestere 1752-ben
ugyan hatvanhárom konferenciaülésen jelen volt, de így is lehet olyan meg¬
beszélést találni, amin nem vett részt. 1750-1765 között a Miniszteriális
Konferencia 270 olyan ülését sikerült azonosítani, amelyen magyar főnemes
részt vett. Ebben az időszakban a magyar főrendek közül Batthyány domi¬
nanciája egyértelműen érvényesült, ő maga 268 tanácskozáson volt jelen,
a Magyar Udvari Kancellária tizenhét ülésen képviseltette magát, további
magyar főnemes pedig csupán egyetlen ülésen vett részt." A tanácsadók
részvétele alapján tehát úgy tűnik, hogy Batthyány Károly, illetve a Magyar
Udvari Kancellária vezető tisztségviselői szinte teljes mértékben ki tudták
elégíteni a Miniszteriális Konferencia magyar főrendekkel szemben támasz¬
tott igényeit, ők minden felmerülő ügyben képesek voltak a tanácsadásra.
A Miniszteriális Konferencia 1753. február 14-i ülésén Colloredo birodal¬
mi alkancellár, Khevenhüller főkamarás és Batthyány ayo, illetve Barten¬
stein titkár mellett gróf Esterházy Miklós mint újonnan kinevezett szentpé¬
tervári követ is jelen volt (aki korábban már drezdai követként is részt vett
konferenciaülésen)."" Esterházy Miklós a magyar főnemesek sorából kikerült
első , karrierdiplomatának" tekinthető, miként Olga Khavanova nevezi, aki
szentpétervári küldetése előtt Lisszabonban és Drezdában is teljesített szol¬
gálatot."! Igen egyedi karrierpályát befutó, a külügyekben jártas és az udvari
világban otthonosan mozgó főúrról van szó, akinek jelentései rendszeresen
képezték a Miniszteriális Konferencia tanácskozásának témáját, tehát nem
meglepő, hogy Bécsben tartózkodása alatt -— hasonlóan más követekhez ¬
67 "Úgy tűnik, mintha Mária Terézia megfogadta volna Batthyány Lajos 1741. évi tanácsát, és nem önál¬
ló Magyar Udvari Tanácsot szervezett, hanem egy megbízható magyar főurat (ráadásul az egykori
kancellár öccsét) juttatta állandó tanácsadói pozícióba.
A későbbiekben Batthyány Károly konferenciarészvételeinek hivatkozásait egyfelől a terjedelemre
való tekintettel, másfelől a magyar ügyekhez való közvetlen kapcsolódás hiánya miatt nem tartjuk
célszerűnek egyenként közreadni. Batthyányval kapcsolatban csak a közvetlenül tárgyalt konferen¬
ciaülések kapnak külön hivatkozásokat.
89 A Magyar Udvari Kancellária képviseletében a következő konferenciaülésekre került bizonyítható¬
an sor: ÖStA HHStA StK Vortráge Kt. 66. III-IV. fol. 101.; VII-VIII. fol. 75., 156., 162.; Kt. 69. VI. fol.
15.; IX. fol. 39., 54.; Kt. 70. X. fol. 3.; 147.; Kt. 71. IV. fol. 43.; Kt. 82. Konferenzextrakte 1758. V-VII. fol.
2.3 Kt. 83. Konferenzextrakte 1758. X-XII. fol. 1., 11.; Kt. 84. Konferenzextrakte 1759. I-IV. fol. 1.; Kon¬
ferenzextrakte 1759. V-VIII. fol. 3.; Kt. 86. I-II. fol. 134.; Konferenzextrakte 1760. I-III. fol. 3.
6° ÖStA HHStA StK Vortrage Kt. 71. II. fol. 59.
6 Khavanova, 2019. Vagy a témához lásd még: Khavanova, 2016. Különös viszont, hogy a korszak má¬
sik neves magyar diplomáciai szolgálatot vállaló főurának, herceg Esterházy Pál Antalnak (1711¬
1762) a nevét nem olvashatjuk az ülésjegyzőkönyvekben, ami talán a hiányos forrásadottságokkal
magyarázható. Esterházy pályájáról és diplomáciai küldetéséről lásd: Kalmár, 2019.