Page 296 [296]
A legfelső politikai fórum, a Konferencia e 295
nagy mértékben magyarázható a politikai helyzettel és az általuk viselt
tisztségekkel, de érvényesülésükben személyes kapcsolataik és tehetségük is
alapvető szerepet játszott.?? Batthyány Károly 1743-tól, tehát már hét évvel
konferenciaminiszteri kinevezését megelőzően a konferenciaülések résztve¬
vőjévé vált, akinek véleményére nemcsak magyar, hanem hadi és külpolitikai
témájú megbeszéléseken is kíváncsiak voltak.
Az 1740-es évtized második felében tizenhat konferenciaülésen sikerült
magyar főrendek részvételét azonosítani, tehát a Habsburg Monarchia kül¬
politikai pozíciójának a megerősödését és a hadi krízis enyhülését követően
csökkent a magyar főnemesekkel folytatott tanácskozások száma, de így is
évente több alkalommal kérték ki Batthyány Károlynak vagy a magyar udva¬
ri kancellárnak a tanácsát, viszont többtagú főnemesi küldöttségek fogadásá¬
ra vizsgált korszakunkban már nem került sor." 1745-ben Batthyány Lajos
még két ízben volt jelen mint kancellár a Miniszteriális Konferencia ülésén,
helyét 1746-tól Nádasdy Lipót vette át, de már korábban is egy-egy alkalom¬
mal, 1744. szeptember 27-én és 1745. december 6-án a kancelláriát (nyilván
Batthyány távolléte vagy akadályoztatása miatt) Pálffy Miklós tanácsos kép¬
viselte.5 1745-ben a magyar főrendek közül még Esterházy Ferenc, leendő
tárnokmester és idősebbik fia, Miklós (1711-1764) mint drezdai követ vett
részt diplomáciai témájú konferenciaülésen, amely hosszabb időre az utolsó
olyan tanácskozás volt, amelyen nem a kancellár vagy Batthyány Károly kép¬
viselte volna a magyar főnemesség véleményét.
1750 után Batthyány Károly konferenciaminiszteri kinevezésével új kor¬
szak vette kezdetét, ami egészen új minőséget jelentett a magyar főrendek
legfelső politikai szinteken való térnyerése szempontjából. Magyar főnemes
először vált a bizalmas uralkodói és állami ügyekkel foglalkozó Titkos Konfe¬
rencia tagjává, tehát már nemcsak a Magyar Királysággal összefüggő ügyek¬
6 Batthyány Lajos például Kinsky kancellár sógora volt.
§3 Batthyány egyedül az 1747. évben nem vett részt egyetlen konferenciaülésen sem, ez azonban Bécstől
való távollétével magyarázható, ugyanis 1746-1748 között osztrák Németalföld minisztere (bevoll¬
mächtigter Minister) volt. Zedinger, 2000. 149-150. Batthyäny pälyafutäsäröl bővebben lásd: Köké¬
nyesi, 2017/a.
4 1746-1749 között a következő konferenciaüléseken sikerült magyar tanácsadók jelenlétét azonosíta¬
ni: ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 55. I-VI. fol. 1., 34., 36.3 VII-XII. fol. 115., 167.; Kt. 75. Konferenz¬
protokolle Franz I. (1741-1745) fol. 126.; Kt. 75. Konferenzprotokolle Franz I. (1746-1750) fol. 4.; Kt.
56. VII-IX. fol. 58.; Kt. 60. IX-XII. fol. 76., 77., 97.; Kt. 61. I. fol. 35.; V-VI. fol. 80.; Kt. 63. XI-XII. fol.
76.; Kt. 63. s.d. 1.
65 Pálffy a konferenciaüléseken rangjára való tekintettel a miniszterek között foglalhatott helyet, az
1744. évi tanácskozásra Koller József mint referens is elkísérte. ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 54.
IX-XII. fol. 5.; Kt. 55. VII-XII. fol. 167.
66 Az 1745. február 24-én tartott konferenciaülésen rangidősként az idősebb Esterházy töltötte be az el¬
nök tisztségét, a két Esterházyn kívül a megbeszélésen Colloredo, Harrach és Kinsky, valamint Bar¬
tenstein referens vett részt, amelynek témái közé tartozott a szász követ instrukciója is. ÖStA HHS¬
tA StK Vortrage Kt. 55. I-VI. fol. 36.