Seite 283 [283]
OCR
282 s Az udvar vonzásában A Konferencia magyar résztvevői A kutatás jelenlegi állása szerint a Titkos Tanácsban, majd a Titkos Konferencián a magyar rendek képviselete 1711 előtt igencsak gyenge volt, többnyire egy-egy kiemelkedő főnemes érdekérvényesítő képességétől függött." A kivételek közé tartozott a rendkívül tehetséges gróf Pálffy Pál (1592-1653) országbíró (későbbi nádor), aki a magyar főnemesek közül elsőként 1646ban kapott titkos tanácsosi kinevezést," majd I. Lipót uralkodásának első felében, 1659-1662 között még három főúr (Wesselényi Ferenc, Zrínyi Miklós, Nádasdy Ferenc) részesült hasonló kinevezésben, bár Bécstől való távollétük miatt rendszeres tanácsadói tevékenységet ők sem tudtak kifejteni." A magyar ügyek megvitatásában sokkal fontosabb szerepet játszott a középkori királyi tanács utódintézményének tekinthető Magyar Tanács (Consilium Hungaricum), amelynek tagjai az ország egyházi és világi főméltóságai közül kerültek ki." A Magyar Tanács az 1550-es években már rendszeresen ülésezett, politikai és igazgatási kérdésekben nyilvánított véleményt, de összehívására a 16. század végétől igen változó gyakorisággal került sor. A tanácsadótestület kiváltságainak a biztosítása a 17. század első felében az országgyűlések rendszeres kívánalmai közé tartozott. Az 1613. évi 25. törvénycikk, amely igyekezett a tanács intézményét és hatáskörét konzerválni, a következő sorokkal kezdődött: , Ő felsége udvarában magyar tanácsosoknak a tartásáról és arról, hogy a magyar ügyek intézésében a magyar tanács és kanczellária hatalma épségben maradjon"."" A kancellária 1690. évi átszervezését követően a Magyar Tanács funkcióját a Magyar Udvari Kancellária vette át."" A helyzet öt évtizeden keresztül változatlan maradt, a kancellária tanácsosain kívül a magyar rendek, hasonlóan a cseh vagy az osztrák rendekhez, nem rendelkeztek az udvarban más, területi alapon szervezett tanácsadótestülettel. Ezen 1741-ben, előnyös alkupozíciójukat kihasználva próbáltak meg a magyar rendek változtatni, országgyűlési felterjesztésükben más rendi (hadi beszállásolással, Tartományi Hadbiztossággal kapcsolatos) kívánalmakkal együtt ún. Magyar Udvari Tanács (Ungarischer Hofrat) felallitäsät, tulajdonképpen a Magyar Tanács újraalapítását szorgalmazták." Mint a tervezetben fogalmaznak: , a királyság minden ügyét, belsőt és külsőt egyaránt 575 . De fontos hangsúlyozni, hogy a témáról átfogó kutatási eredményekkel egyelőre nem rendelkezünk. 576 Fundärkovä, 2009. XXIII-XXV. 577 Fazekas, 2018. 20. 58 Fazekas, 2018. 87-92.; Mark, 1917; Palffy, 2016. 266-288. >> CJH, 1608-1657. 111. 580 Fazekas, 2018. 92. 58 ÖStA HHStA HA OMeA ZA ÄZA Kt. 40. Nr. 24.
