A kutatás jelenlegi állása szerint a Titkos Tanácsban, majd a Titkos Konfe¬
rencián a magyar rendek képviselete 1711 előtt igencsak gyenge volt, több¬
nyire egy-egy kiemelkedő főnemes érdekérvényesítő képességétől függött."
A kivételek közé tartozott a rendkívül tehetséges gróf Pálffy Pál (1592-1653)
országbíró (későbbi nádor), aki a magyar főnemesek közül elsőként 1646¬
ban kapott titkos tanácsosi kinevezést," majd I. Lipót uralkodásának első
felében, 1659-1662 között még három főúr (Wesselényi Ferenc, Zrínyi Mik¬
lós, Nádasdy Ferenc) részesült hasonló kinevezésben, bár Bécstől való távol¬
létük miatt rendszeres tanácsadói tevékenységet ők sem tudtak kifejteni."
A magyar ügyek megvitatásában sokkal fontosabb szerepet játszott a közép¬
kori királyi tanács utódintézményének tekinthető Magyar Tanács (Consili¬
um Hungaricum), amelynek tagjai az ország egyházi és világi főméltóságai
közül kerültek ki." A Magyar Tanács az 1550-es években már rendszere¬
sen ülésezett, politikai és igazgatási kérdésekben nyilvánított véleményt,
de összehívására a 16. század végétől igen változó gyakorisággal került sor.
A tanácsadótestület kiváltságainak a biztosítása a 17. század első felében az
országgyűlések rendszeres kívánalmai közé tartozott. Az 1613. évi 25. tör¬
vénycikk, amely igyekezett a tanács intézményét és hatáskörét konzerválni,
a következő sorokkal kezdődött: , Ő felsége udvarában magyar tanácsosok¬
nak a tartásáról és arról, hogy a magyar ügyek intézésében a magyar tanács
és kanczellária hatalma épségben maradjon"."" A kancellária 1690. évi át¬
szervezését követően a Magyar Tanács funkcióját a Magyar Udvari Kancel¬
lária vette át.""
A helyzet öt évtizeden keresztül változatlan maradt, a kancellária taná¬
csosain kívül a magyar rendek, hasonlóan a cseh vagy az osztrák rendekhez,
nem rendelkeztek az udvarban más, területi alapon szervezett tanácsadó¬
testülettel. Ezen 1741-ben, előnyös alkupozíciójukat kihasználva próbáltak
meg a magyar rendek változtatni, országgyűlési felterjesztésükben más rendi
(hadi beszállásolással, Tartományi Hadbiztossággal kapcsolatos) kívánal¬
makkal együtt ún. Magyar Udvari Tanács (Ungarischer Hofrat) felallitäsät,
tulajdonképpen a Magyar Tanács újraalapítását szorgalmazták." Mint a ter¬
vezetben fogalmaznak: , a királyság minden ügyét, belsőt és külsőt egyaránt