OCR
278 s Az udvar vonzásában (1672-1740) birodalmi alkancellárral vagy mások mellett Joseph Lothar von Königsegg-Rothenfels (1673-1751) diplomatával, az Udvari Haditanács későbbi elnökével. A Konferencia tanácsadói testülete a bécsi kormányszervek vezetőiből rekrutálódott, az osztrák udvari kancellár (később az államkancellár), a császári főudvarmester vagy az Udvari Haditanács elnöke mindig a törzstagok közé tartoztak, de a konferenciaüléseken való aktív és rendszeres részvétel nemcsak a hivatali pozíciótól függött, hanem viselője érdekérvényesítő képességétől, valamint az uralkodóhoz és az udvari elit más tagjaihoz fűződő kapcsolatrendszerétől is. Például Johann Franz von Dietrichstein ugyan az Udvari Kamara leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke (1719-1755) a Konferenciának csupán alkalmi vendége volt, helyette gazdasági kérdésekben Starhemberg formált véleményt az üléseken. Az 1740-es években, az uralkodóváltást és Starhemberg fokozatos visszavonulását követően viszont Dietrichstein is a Konferencia rendszeres résztvevőjévé vált. Mária Terézia uralkodásának első évtizedében a konferencián és a kormányzatban is a , megörökölt", főként idősebb tanácsadók dominanciája érvényesült, az ülések jegyzőkönyveiben Königsegg, a két Sinzendorf, Starhemberg nevével találkozhatunk a leggyakrabban, mellettük pedig Dietrichsteinen kívül Philip Joseph von Kinsky (1700-1749) cseh főkancellár és Friedrich August von Harrach (1696-1749) diplomata, alsó-ausztriai tartományi marsall, végül cseh főkancellár volt jelen rendszeresen a megbeszéléseken. Az új korszakot vetítette előre Anton Corfiz von Ulfeld csatlakozása a konferenciához, aki Sinzendorf 1742. évi halálát követően, lett az újonnan kialakított Államkancellária első vezetője." Ulfeld Mária Terézia legfontosabb bizalmasainak és tanácsadóinak egyike volt (nem véletlen, hogy 1753-ban főudvarmesterének léptette elő), aki komoly diplomáciai tapasztalattal rendelkezett, államkancellári kinevezését megelőzően, 1739-től konstantinápolyi követként szolgált, ő biztosította az uralkodónőt arról, hogy török támadással, a sziléziai háborúk során nem kell számolnia." Mária Terézia az osztrák örökösödési háborút követő, 1749. évi nagyszabású kormányzati reformja keretében formálta át a Konferencia összetételét is. Ekkortól Ulfeld mellett Batthyány Károly főudvarmester, Rudolph Joseph von Colloredo-Waldsee (1706-1788) birodalmi alkancellár, Khevenhüller főkamarás váltak a Konferencia rendszeres résztvevőivé, de mellettük gróf Frierdrich Wilhelm von Haugwitz (1702-1765) is gyakran látogatta a Kon57 Az Államkancellária intézményéhez lásd: Hochedlinger, 2019/d; Matsch, 1986. 50-80. 58 Maria Theresia, 1968. 70.