Page 253 [253]
252 e Az udvar vonzásában
A kamarai tisztségviselés tehát komoly szaktudást és műveltséget követelt
meg, aminek a 18. századi magyar hivatalnokok meg is feleltek. Az elmélyült
történeti-jogi ismeretek a kényes birtokügyek intézésénél különösen fontos¬
nak bizonyultak. Az iskolai tanulmányok mellett a bécsi multikulturális kö¬
zegben a nyelvtudás is alapvető szerepet játszott, a tanácsosoknál, titkároknál
és a mellettük dolgozó kancellistáknál, fogalmazóknál a felvételhez a német
és a magyar nyelv ismerete nélkülözhetetlen kritériumot jelentett, a latin
nyelvtudást pedig sok esetben külön meg sem fogalmazták, az ugyanis ma¬
gától értetődőnek számított. Előfordultak olyanok is, akik az elváráson felüli
nyelvtudással is rendelkeztek, mint Wlassics András, aki kérvénye szerint
horvátul, olaszul és franciául is jól tudott." A szükséges ismeretek megléte
mellett (bizalmi pozíciókról lévén szó) a megbízhatóság is alapvető elvárás¬
nak számított, továbbá olyan hivatalnokokat kerestek, aki -— mint Ürményi
1772. évi felvételi iratában olvashatjuk - rátermett, és , a tárgy fontosságát"
is felismeri." A kamarai kancellárián dolgozók esetében még a szépírás is
felvételi kritériumként fogalmazódott meg, amely készségüket a pályázók
ékesen fogalmazott és papírra vitt kérvényeikkel is igyekeztek bizonyítani."
Az Udvari Kamarához való felvétel során a tanulmányokhoz hasonló¬
an a gyakorlati ismeretek, a korábbi hivatali tapasztalatok is fontos bírálati
szempontnak minősültek. Az I. József és VI. Károly alatt kinevezett, Ma¬
gyar Királyságból származó öt tisztségviselő mindegyike rendelkezett már
kinevezése előtt releváns szakmai tapasztalattal: Meskó Jakab királyi alügy¬
igazgaté (1694-1706), majd Szent Korona ügyigazgatö (1706-1709) volt,’
Száraz György Békés megye bécsi ágenseként tevékenykedett, "7 Antolchich
János a Magyar Kamara címzetes tanácsosa (1707-1719), illetve húsz éven át
varasdi föharmincados volt." Antolchich utóbbi hivatalát még a Rákóczi¬
mozgalom alatt is megbízhatóan és hatékonyan végezte, nem véletlen, hogy
1712-ben VI. Károly a magyar koronázási ünnepsége alkalmával aranysar¬
kantyús vitézzé is avatta."? Gyöngyösy Gábor a Szepesi Kamara titkáraként
(1713-1723) tett szert számottevő szakmai tapasztalatra (egyedüliként ér¬
kezett a magyarok közül ebből a hivatalból az Udvari Kamarához),"" Ki¬
rály Ádám pedig kérvénye tanúsága szerint a Magyar Kamaránál hét éven
43 OStA FHKA NHK Kaale O Akten 1767. jún. 13. (Fasc. 3.)
124 Uo. 1772. febr. 24. (Fasc. 4.)
»5 A pályázatírás jelentőségéhez lásd: Khavanova, 2008/b.
426 Fallenbüchl, 2002. 197.
47 Szemethy, 2020. 282-283.
#8 OStA FHKA AHK HFO Akten 1719. szept. 28. (Kt. 2157.) Fallenbiichl, 1970. 268-269.
#9 Hende, 2021. 141.
#° ÖStA FHKA AHK HFU Akten 1726. apr. 12. (Kt. 1329); Fallenbiichl, 1967. 222.