velniük, bizonyos ügyekben nagyobb súlyt jelentett, ha ők tárgyaltak, másfe¬
lől pedig fiatalon a leendő főtisztségviselők kormányzati tapasztalatszerzését
tették lehetővé a hivatali évek." Velük szemben a köznemesi tanácsosokra
a hivatali ügyintézés terhe jóval nagyobb súlyt helyezett, főleg, ha referen¬
dáriusok, tehát az ügyek előadói is voltak. A kinevezésnél mindig mérlegelni
kellett, hogy pontosan kire is van szüksége a kormányszervnek. Nem volt
könnyű helyzetben a kancellária az 1733. év elején sem, amikor a két évi szol¬
gálat után elhunyt Száraz György helyére kerestek alkalmas jelöltet. Ekkor
Acsády Ádám már távozott a kancellária éléről, a hivatalt alkancellárként
Batthyány Lajos vezette. A kancellária 1733. március 10-i felterjesztéséből
látszik, hogy a hivatalnak azzal a dilemmával kellett szembesülnie, ha nem
főnemest vesznek fel, és Batthyányval bármi történik, akkor köznemesnek
kell ellátnia a hivatal vezetését, ami a korabeli viszonyok között nyilvánva¬
lóan rontotta volna a kormányszerv reprezentációját és esetleges informális
érdekérvényesítését." Másfelől pedig az ügymenet szempontjából a hivatal¬
nak nagy szüksége volt a tanácsosi munkába (ügyek intézésébe, bizottsági és
konferenciaülések látogatásába) aktívabban bekapcsolódó köznemesi taná¬
csosra is. VI. Károly az ügyet , huszárvágással" oldotta meg, Batthyányt kan¬
cellárrá léptette elő, a megüresedett helyekre pedig egy főúri (báró Patachich
Sándor) és egy köznemesi (Adelfty János) tanácsost vett fel, továbbá az első
tanácsos Patachich hivatalon belüli és császárvárosi pozícióját azáltal is erő¬
sítette, hogy 1735-ben grófi rangemelésben részesítette."
Az újonnan kinevezett tanácsosok magasabb rangot, tekintélyt biztosító
címekkel való ellátása a kancelláriánál is bevett gyakorlatnak számított."
Nem véletlenül kapott már kinevezésével együtt bárói címet Száraz György
és Szluha Ferenc is," az egyházi személyeknél pedig a címzetes püspöki mél¬
tóság adományozása is hasonló funkcióval bírt. Klimo György 1746-ban már
úgy érkezett a hivatalba, hogy két éve novi címzetes püspök volt, Patachich
Ádám és Bajzáth József tanácsosi kinevezése egybeesett címzetes püspöki
méltóságuk elnyerésével, "? a korábbi időszakban pedig hasonló egyházi mél¬
tóságot kapott Csáky Imre is hivatali felvételekor. Csáky és Patachich novi,
Bajzáth anasariai címzetes püspök lett. Bajzáth kinevezésénél, amire az 1764.
évi országgyűlés előtt került sor, úgy tűnt, hogy Mária Terézia megfeledkezik
” Bár a fiatal főnemesekkel kapcsolatban is fontos hangsúlyozni, hogy ők is néhány év hivatali gya¬
korlatszerzést követően tudtak a kancellária állományába felvételt nyerni.
98 MNL OL A 11733 Nr. 51.
» OStA HHStA HS B 794. 27v; MNL OL A 11733 Nr. 51.
Hasonló szerepet játszott a kamarási és titkos tanácsosi cím adományozása is, de erre a jelen vizsga¬
lat keretében nem térünk ki.
Mindkettőjük esetében már a kinevezésüknél szerepel a bárói rangemelésükről való uralkodói ren¬
delkezés: MNL OL A 11733. Nr. 46.; OStA HHStA HS B 794. fol. 18r-18v.
102 Fazekas, 2014/a. 1147.