Page 181 [181]
180 « Az udvar vonzásában
nagyuraknál, akik őseiken és címeiken kívül nem tudnak mást felmutatni."
A szerző szerint az ideális tisztségviselőt (a kortárs államférfi toposzt alkal¬
mazva) a szolgálatok és erények nemesítik, nem a titulusok."
A Magyar Udvari Kancellária vizsgálatunkban szereplő tanácsosai közül
kilenc személy volt született főnemes, tizenkét fő kapott szolgálata során fő¬
úri címet, valamint három személy tett szert karrierje során olyan hivatalra,
ami az országgyűlés felsőtábláján biztosított számára helyet. Az utóbbi cso¬
portba két egyházi tanácsos (Bajzáth József, Klimo György) és Végh Péter
tartozott, aki ugyan nem emelkedett főnemesi rangra, de karrierje csúcsán
a korszakban elérhető legmagasabb rendi méltóságot, az országbírói tiszt¬
séget viselte. A kilenc született főnemes (vagy már az apjuktól főnemesi cí¬
met öröklöttek) közül Batthyány Lajos, Erdődy László Ádám és Pálffy Mik¬
lós pályájáról már esett szó, a többi hat személy között négy grófot (Balassa
József, Batthyány Tódor, Kollonich László, Pálffy Lipót) és két bárót (Pata¬
chich Ádám és Sándor)" azonosíthatunk. Az új főnemesek csoportja pedig
tizenkét személyt tartalmaz, akik között hat grófot (Brunszvik Antal, Fekete
György, Festetics Pál, Niczky Kristóf, Szvetics Jakab, Török József) és hat bá¬
rót (Koller Ferenc, Patachich Boldizsár, Péterffy János Ferenc, Sigray József,
Száraz György, Szluha Ferenc) találunk. A főnemesek jelenléte a kormány¬
szervben kronológiailag a következőképp alakult: az újonnan rangemeltek
közül Patachich Boldizsár és Péterffy János Ferenc, a régi arisztokraták közül
Erdődy László Ádám már 1711 előtt kapott tanácsosi kinevezést, VI. Károly
három újonnan rangemelt (Sigray József, Száraz György, Szluha Ferenc) és
négy régi főnemest (Batthyány Lajos, Kollonich László, Patachich Sándor,
Pálffy Miklós) nevezett ki. Mária Terézia pedig 1765-ig hét új, pontosabban
leendő (Brunszvik Antal, Fekete György, Festetics Pál, Koller Ferenc, Niczky
Kristóf, Szvetics Jakab, Török József) és négy patinás származású főurat (Ba¬
lassa József, Batthyány Tódor, Pálffy Lipót, Patachich Ádám) juttatott taná¬
csosi tisztséghez.
A kancellárián szolgálatot teljesítő régi főnemesek tipikus képviselői
a nyugat-magyarországi, jó bécsi kapcsolatokkal rendelkező famíliák tagjai
(mint a Batthyányak, Erdődyek, Pálffyak), akik a magyar rendi társadalom
© „Der kayserliche Hof könnte unglaubliche Summen ersparen, wann er bey Vergebung der Staats¬
und Civilämter überhaupt mehr auf persönliche Verdienste, als auf vornehme Häuser und
Standspersonen sehen würde. Die Fürsten, Grafen und Freyherren möchten immerhin, zum Glantz
und zur Verherrlichung der Majestät, die Hofämter besitzen: denn zu solchen wird vornemlich eine
gute Gestalt ein guter Magen und ein guter Beutel erfordert. In Ansehung der Geschäfte aber ist mit
eineim tüchtigen Mann, er sey hoch oder niedrig gebohren, ungleich mehr auszurichten, als mit an¬
dern grossen Herren, die nichts als ihre Ahnen und Titeln aufzuweisen haben”. Loen, 1750. 12.
7 A témarél bévebben lasd: Martens, 1996.
" Sándor 1706-tól, Ádám 1735-től rendelkezett bárói cimmel. MNL OL A 57 Bd. 37. fol. 372-376. A Pa¬
tachich család történetéhez lásd: Tóth, 2014. 67-70.