OCR
176 e Az udvar vonzásában A vizsgált korszak nyolc kancellárja közül tehát három személy dolgozott korábban a kancellárián, ketten alkancellárként (Batthyány, Erdődy), öten viszont kívülről érkeztek a hivatalba. Hivatali tapasztalattal a Mária Terézia uralkodása alatt kinevezett mindegyik kancellár rendelkezett, Esterházy Ferenc kormányzati és ügyintézési gyakorlatra bécsi kormányszerveknél tett szert, Nádasdy Lipót pedig tizenhat éven keresztül a Helytartótanács tanácsosaként (1730-1746) tevékenykedett.” A VI. Karoly uralkodása alatt kinevezett kancellárok közül Esterházy Imre két éven keresztül volt az újonnan megalapított Helytartótanács főpapi tanácsosa (1723-1725), illetve ezt megelőzően a dinamikusan változó korszakban zágrábi püspökként (1709-1723) is komoly politikai tapasztalatra tett szert, különösen aktív szerepet vállalt a nőági örökösödés horvátországi elfogadtatásában és az 1722-1723. évi orszäggyülesen.” Politikai tapasztalattal Acsády Ádám is rendelkezett, aki győri kanonokként (székesegyházi főesperesként) és egyúttal a káptalan követeként részt vett az 1722-1723. évi diétán, amelyen több bizottság munkájába is bekapcsolódott." Illésházy Miklós a Magyar Királyságban a Habsburgpolitika aktív támogatójának számított, az 1680-as években már a Ihököly elleni harcokba is bekapcsolódott, Liptó és Trencsén vármegye főispáni tisztségét viselte, de kormányszervi tapasztalattal (a világi főnemesek közül egyedüliként) nem rendelkezett." További kutatásnak kell tisztáznia azt, hogy miként válhatott Illésházyból releváns tapasztalatok hiányában mégis magyar udvari kancellár. Korszakunk nyolc kancellárja közül hárman már kinevezésük előtt az országbárók közé tartoztak, Batthyány és Pálffy a magyar királyi udvartartás méltóságviselőiként, Batthyány főpohárnokmester (1723-1751), Pálffy pedig főudvarmester (1734-1765) volt, amely címeket kancellári működésükkel párhuzamosan is viseltek.°° Problematikusabb volt a helyzet viszont Nádasdy Lipóttal, aki 1739-től a gyakorlati igazgatási és bíró funkcióval járó tárnokmesteri tisztséget viselte." A két tisztség párhuzamos viselése nem volt lehetséges, a tárnokmesteri címet Esterházy Ferenc apja kapta meg, de a kancellária javaslatára Mária Terézia engedélyezte Nádasdy Lipót számára, hogy az országbárók sorában a tárnokmesteri méltósággal járó rangot (helyet) továbbra is megtarthassa." 5 Ember, 1940. 199. ® Forg6, 2017. 129-157. 54 Acsády országgyűlési tevékenységére lásd a Diéta-kutatócsoport adatbázisát: http://szijarto.web. elte.hu/diaeta-index.html (utolsó letöltés: 2021. 01. 06.). 5 Fallenbiichl, 1994. 84., 103. Fallenbiichl, 1988. 119., 135. 57 Fallenbüchl, 1988. 133. > MNLOL A 1 1746. Nr. 114.