A vizsgált korszak nyolc kancellárja közül tehát három személy dolgozott
korábban a kancellárián, ketten alkancellárként (Batthyány, Erdődy), öten
viszont kívülről érkeztek a hivatalba. Hivatali tapasztalattal a Mária Terézia
uralkodása alatt kinevezett mindegyik kancellár rendelkezett, Esterházy Fe¬
renc kormányzati és ügyintézési gyakorlatra bécsi kormányszerveknél tett
szert, Nádasdy Lipót pedig tizenhat éven keresztül a Helytartótanács taná¬
csosaként (1730-1746) tevékenykedett.” A VI. Karoly uralkodása alatt kine¬
vezett kancellárok közül Esterházy Imre két éven keresztül volt az újonnan
megalapított Helytartótanács főpapi tanácsosa (1723-1725), illetve ezt meg¬
előzően a dinamikusan változó korszakban zágrábi püspökként (1709-1723)
is komoly politikai tapasztalatra tett szert, különösen aktív szerepet vállalt
a nőági örökösödés horvátországi elfogadtatásában és az 1722-1723. évi or¬
szäggyülesen.” Politikai tapasztalattal Acsády Ádám is rendelkezett, aki
győri kanonokként (székesegyházi főesperesként) és egyúttal a káptalan kö¬
veteként részt vett az 1722-1723. évi diétán, amelyen több bizottság munkájá¬
ba is bekapcsolódott." Illésházy Miklós a Magyar Királyságban a Habsburg¬
politika aktív támogatójának számított, az 1680-as években már a Ihököly
elleni harcokba is bekapcsolódott, Liptó és Trencsén vármegye főispáni
tisztségét viselte, de kormányszervi tapasztalattal (a világi főnemesek közül
egyedüliként) nem rendelkezett." További kutatásnak kell tisztáznia azt,
hogy miként válhatott Illésházyból releváns tapasztalatok hiányában mégis
magyar udvari kancellár. Korszakunk nyolc kancellárja közül hárman már
kinevezésük előtt az országbárók közé tartoztak, Batthyány és Pálffy a ma¬
gyar királyi udvartartás méltóságviselőiként, Batthyány főpohárnokmester
(1723-1751), Pálffy pedig főudvarmester (1734-1765) volt, amely címeket
kancellári működésükkel párhuzamosan is viseltek.°° Problematikusabb volt
a helyzet viszont Nádasdy Lipóttal, aki 1739-től a gyakorlati igazgatási és bíró
funkcióval járó tárnokmesteri tisztséget viselte." A két tisztség párhuzamos
viselése nem volt lehetséges, a tárnokmesteri címet Esterházy Ferenc apja
kapta meg, de a kancellária javaslatára Mária Terézia engedélyezte Nádasdy
Lipót számára, hogy az országbárók sorában a tárnokmesteri méltósággal
járó rangot (helyet) továbbra is megtarthassa."
5 Ember, 1940. 199.
® Forg6, 2017. 129-157.
54 Acsády országgyűlési tevékenységére lásd a Diéta-kutatócsoport adatbázisát: http://szijarto.web.
elte.hu/diaeta-index.html (utolsó letöltés: 2021. 01. 06.).
5 Fallenbiichl, 1994. 84., 103.
Fallenbiichl, 1988. 119., 135.
57 Fallenbüchl, 1988. 133.
> MNLOL A 1 1746. Nr. 114.