Page 168 [168]
OCR
A Bécsi Kormányszervek s 167 dek részéről egyaránt, a Magyar Királyság Habsburg Monarchiába való integrációjára, amelyek sürgető problémaként tekintettek a kancellária reformjára is.. Az 1690. évi átszervezés nagy változásokat hozott a kormányszerv szervezeti felépítésében és működésében egyaránt. A reform a magyar kancelláriát a Bécsben székelő többi kancelláriához hasonló módon alakította át." Az intézmény professzionálisabb hivatallá és kollegiális tanácsadószervvé vált, amelynek fizetett személyi állományát a kancellár, négy tanácsos, két titkár, valamint fogalmazó, kiadó, regisztrátor és kancellisták képezték." Megjelent a hivatali és a privát szféra szétválasztásának az igénye, a munkát közös hivatali helyiségben és nem a magánlakásokon kellett már végezni, illetve a rendelet az ágensi hivatal bevezetése révén megtiltotta, hogy a kancelláriai tisztségviselők magánügyfelekkel találkozzanak." A 16-17. század folyamán a kancellária állománya jellemzően kevesebb mint tíz főből állt, 1690-ben az intézmény különböző rangú tisztségviselőinek létszáma tizenöt főre növekedett, 1719-ben a hivatalnokok létszáma már elérte a huszonnégy főt, amely arány nagyjából 1761-ig tartotta magát, de 1762-ben már harminchat személy teljesített szolgálatot a kancellárián.? Az újabb létszámnövekedés az 1762. évi bécsi hivatali átszervezésekkel és reformokkal magyarázható. A hétéves háború vége felé közeledve, a gróf Friedrich Wilhelm von Haugwitz (1702-1765) vezette Directorium felszámolását követően a Habsburg Monarchia közigazgatási modernizációja jegyében került sor a bécsi kormányszervek átfogó reformjára." Ekkor a császárvárosi hivatali elitben komoly változások történtek, többek között gróf Rudolph von Choteket (1706-1771) elmozdították az Udvari Kamara éléről, és megbízták az újonnan egyesített Cseh-Osztrák Udvari Kancellária vezetésével, gróf Ludwig von Zinzendorf (1721-1780) az Udvari Számvevőszék (Hofrechenkammer) elnöki tisztségét kapta meg, az idős gróf Johann Philip von Harrachot (1678-1764), az Udvari Haditanács elnökét pedig nyugdíjazták. A Magyar Udvari Kancellária élére Mária Terézia ekkor nevezte ki gróf Esterházy Ferencet (1715-1785), de lätni fogjuk, hogy az intézmény személyi állományában ekkor további változások is történtek. Fazekas, 2018. 98-207.; Ivanyi, 1971. 140-147.; Einrichtungswerk, 2010. A Cseh Udvari Kancellária átszervezésére az 1620. évi fehérhegyi csatát követően került sor, tanácsosokat pedig az 1650-es évektől találunk az intézményben. Mat, 2019/b. 474-479. 7 Fazekas, 2018. 203. Fazekas, 2014/a. 1134. 9 Bar a kancellaria állománya még így sem érte el a Cseh Udvari Kancellária létszámát, amely már 1733-ban ötvenhárom főt tett ki. Mata, 2019/b. 478. © Hochedlinger, 2019/b.
