Page 168 [168]
A Bécsi Kormányszervek s 167
dek részéről egyaránt, a Magyar Királyság Habsburg Monarchiába való in¬
tegrációjára, amelyek sürgető problémaként tekintettek a kancellária reform¬
jára is.. Az 1690. évi átszervezés nagy változásokat hozott a kormányszerv
szervezeti felépítésében és működésében egyaránt. A reform a magyar kan¬
celláriát a Bécsben székelő többi kancelláriához hasonló módon alakította
át." Az intézmény professzionálisabb hivatallá és kollegiális tanácsadószerv¬
vé vált, amelynek fizetett személyi állományát a kancellár, négy tanácsos,
két titkár, valamint fogalmazó, kiadó, regisztrátor és kancellisták képezték."
Megjelent a hivatali és a privát szféra szétválasztásának az igénye, a munkát
közös hivatali helyiségben és nem a magánlakásokon kellett már végezni,
illetve a rendelet az ágensi hivatal bevezetése révén megtiltotta, hogy a kan¬
celláriai tisztségviselők magánügyfelekkel találkozzanak." A 16-17. század
folyamán a kancellária állománya jellemzően kevesebb mint tíz főből állt,
1690-ben az intézmény különböző rangú tisztségviselőinek létszáma tizenöt
főre növekedett, 1719-ben a hivatalnokok létszáma már elérte a huszonnégy
főt, amely arány nagyjából 1761-ig tartotta magát, de 1762-ben már harminc¬
hat személy teljesített szolgálatot a kancellárián.? Az újabb létszámnövekedés
az 1762. évi bécsi hivatali átszervezésekkel és reformokkal magyarázható.
A hétéves háború vége felé közeledve, a gróf Friedrich Wilhelm von Haugwitz
(1702-1765) vezette Directorium felszámolását követően a Habsburg Monar¬
chia közigazgatási modernizációja jegyében került sor a bécsi kormányszer¬
vek átfogó reformjára." Ekkor a császárvárosi hivatali elitben komoly vál¬
tozások történtek, többek között gróf Rudolph von Choteket (1706-1771)
elmozdították az Udvari Kamara éléről, és megbízták az újonnan egyesített
Cseh-Osztrák Udvari Kancellária vezetésével, gróf Ludwig von Zinzendorf
(1721-1780) az Udvari Számvevőszék (Hofrechenkammer) elnöki tisztségét
kapta meg, az idős gróf Johann Philip von Harrachot (1678-1764), az Udvari
Haditanács elnökét pedig nyugdíjazták. A Magyar Udvari Kancellária élére
Mária Terézia ekkor nevezte ki gróf Esterházy Ferencet (1715-1785), de lätni
fogjuk, hogy az intézmény személyi állományában ekkor további változások
is történtek.
Fazekas, 2018. 98-207.; Ivanyi, 1971. 140-147.; Einrichtungswerk, 2010.
A Cseh Udvari Kancellária átszervezésére az 1620. évi fehérhegyi csatát követően került sor, taná¬
csosokat pedig az 1650-es évektől találunk az intézményben. Mat, 2019/b. 474-479.
7 Fazekas, 2018. 203.
Fazekas, 2014/a. 1134.
9 Bar a kancellaria állománya még így sem érte el a Cseh Udvari Kancellária létszámát, amely már
1733-ban ötvenhárom főt tett ki. Mata, 2019/b. 478.
© Hochedlinger, 2019/b.