Page 162 [162]
A Magyar Nemesi Testőrség + 161
királyi biztossá, majd az Erdélyi Udvari Kancellária tanácsosává, karrierje
csúcsán pedig erdélyi tartományi főbiztos volt."
Az intézmény mérlege
„Ha ez intezmeny fölelevenitesenek okât fürkésszük, azt kétségkivül a kiräly¬
nő terveiben, a királynő gondolkodásmódjában találhatjuk föl. Megfosztani
a magyart előbb nemzetiségétől, majd az önkényű kormányzást nagymérv¬
ben gátló alkotmánytól, a királynő legkedvencebb tervei közé tartozott"
- írja 1872-ben Ballagi Aladár, aki a nemzeti romantika szemüvegén át szem¬
lélte és értékelte a Magyar Nemesi Testőrség intézményét. Ma, a Habsburg
Monarchia belső kontextusainak pontosabb ismerete és a politika kultúr¬
történeti kutatások tanulságai alapján másként értelmezhetjük a testőrség
intézményét. A kutatás jelen állása és a kortárs vélemények alapján a testőr¬
gárda megalapítása hármas célt szolgált: nagy mértékben emelte a magya¬
rok udvari jelenlétét, kölcsönösen reprezentálta az uralkodót (az uralkodói
hatalmat) és a magyar rendeket, valamint művelődési teret biztosított a fia¬
tal köznemesek számára. A testőrség komplex módon, kölcsönösen szolgál¬
ta a Habsburg-uralkodók és a magyar rendek érdekeit, tehát félrevezető az
a nacionalista értelmezés, amely szerint az intézmény csupán a kormányzat
(magyar érdekekkel szembeni) politikai terveinek a kiszolgálója lett volna.
messég) és a kormányzat közötti kapcsolat javításában kétségkívül fontos
szerepet játszott a testőrség. A köznemesség, főként a bene possessionatus ré¬
teg bizalmának megnyerése pedig a Habsburg-kormányzat fontos politikai
célkitűzése volt, az országgyűléseken ugyanis az alsótábla és a megyei köve¬
tek súlya a 18. század közepétől folyamatosan növekedett.""§ Az intézmény
sikeresen működött, nem véletlen, hogy később, a Magyar Nemesi Testőrség
mintájára a bécsi udvarban még több hasonló, területi alapon szervezett gár¬
dát is felállítottak, mint a Galiciai Testörseget (1782-1791), a Cseh Testörseget
(1813-1814) és a Lombard-Velencei Testérséget (1838-1850), de ezek a ma¬
gyar testőrséghez képest kevésbé tartós intézményeknek bizonyultak."
A testőrség számottevő segítséget nyújtott a fiatal nemesek kapcsolat¬
építéséhez és a bécsi udvari világban való eligazodáshoz. A gárda a kelet¬
magyarországi és erdélyi köznemesek, sőt még egyes főnemesi famíliák
számára is fontos kapcsolatot jelentett a császárvároshoz. Az intézmény spe¬
566
Hellenbronth, 1940. 320.
Ballagi, 1872. 30.
Ebben a folyamatban az 1751. évi diéta különösen fontos szerepet játszott: Nagy, 2020.
567
568
59 Gestrich, 2013; Urrisk-Obertynski, 2004. 177-180., 205-208., 209-222.