Seite 148 [148]
A Magyar Nemesi Testőrség e 147
sree
tézmény főhadnagyi pozícióján. Rhédey a testőrség megszervezésében, to¬
borzásban, lovak beszerzésében, de később a gazdasági ügyek intézésében
is aktívan kivette a részét. Báróczy azonban, aki a testőrség magas rangú
tisztjeiről jellemzően rendkívül pozitív véleményt formált, igen lesújtóan vé¬
lekedett róla, szerinte Rhédey , egész Magyarországon ismert volt fösvény és
irigy természetéről"."" Az első főhadnagy hét éven keresztül szolgált a test¬
őrségnél, 1766-ban altábornagyi kinevezésben részesült, egy évvel később
nyugállományba vonult, majd 1768-ban elhunyt."
A testőrség tiszti karában jól elkülönülő csoportot alkottak az első- és
masodérmesterek.*” A magasabb rendfokozatú tisztekhez hasonlóan ők is
mind a hadseregből érkeztek, de jellemzően nem főúri, hanem köznemesi
családból származtak. Korszakunkban egyedüli kivételt a fiatal erdélyi főúr,
az erdélyi udvari kancellár távolabbi rokona, gróf Bethlen Sándor (1741-1793)
jelentett, aki a hétéves háborúban való katonai tapasztalatszerzését követően
1764-ben kapott a testőrségnél másodőrmesteri kinevezést. Bethlen hat éven
keresztül szolgált a gárdánál, majd 1774-ben az Erdélyi Királyi Táblánál ül¬
nöki kinevezést kapott, később pedig küküllői főispán (1784), majd tartomá¬
nyi főbiztos (1790) lett."" Bethlen karrierútja is igen atipikusnak számított
tiszttársaihoz képest, akik jellemzően a katonaságból érkeztek a gárdához,
és ott is folytatták későbbi karrierjüket, a hasonló pályafutás a köztestőrök
esetében sokkal gyakoribb volt. Az őrmesterek a testőrségi szolgálat után
a hadseregben többnyire közepesen magas karriereket tudtak befutni, mint
Bagossy Péter (1735-?), aki a Nádasdy huszárezred kapitánya lett, de egy¬
egy kimagasló pályafutást is azonosíthatunk, mint Képíró-Csengeri Sámuel
(1733-1799) esetében, aki egészen a tábornoki rendfokozatig tudott eljutni."
Bethlen Sándor hatéves szolgálati ideje az őrmesterek között tipikusnak
tekinthető, a tizenhárom tiszt átlagos szolgálati ideje 5,9 év volt. Az átlagtól
természetesen markánsan eltérő pályaíveket is azonosíthatunk, mint Huszty
Sándoré (1736-?), aki alig több mint fél évet szolgált, vagy Schuszták János
Mihalyé (1730-2), aki 26 éven keresztiil, miként Finta Jozsefé (1734-1802) is,
aki pedig 30,5 éven keresztül szolgált a gárda állományában. Schuszták test¬
őrkarrierje nem ívelt magasra, ám szolgálati ideje alatt (1767-ben) nyert ne¬
mesi rangot," Finta ellenben kimagasló pályafutást tudhatott maga mögött,
1769-ben a pármai testőrkülönítmény vezetője lett, 1770-ben a befolyásos
mintahivatalnok, Brunszvik Antal (1709-1780) kancelláriai tanácsos lányát,
500
Báróczy, 1936, 30.
Schmidt-Brentano, 2006. 81.
Hellenbronth, 1940. 56-57.
53 Hellenbronth, 1940. 94.
504 Schmidt-Brentano, 2006. 48.
;5 MNLOL A 57 Bd. 48. 15-18.
501
502