Page 141 [141]
140 s Az udvar vonzásában
József) és a nagyváradi (Alapi János) káptalan követei, valamint Jeszenák
János a távollévő Eszterházy Antal herceg özvegyének és gróf Zichy Mik¬
lós özvegyének a követe."? A ,kormánypárti" vármegyék földrajzilag két
fontosabb területen helyezkedtek el: az ország középső (Esztergom, Nógrád,
Pest) és délkeleti (Békés, Bihar) régiójában. Ezen vármegyék pedig jellemző¬
en 2000-4000 forint közötti összeg felajánlásával a testőrség felállításának
is megbízható anyagi támogatói voltak (egyedül Békés hozzájárulásáról nem
áll rendelkezésre adat)."" Bars vármegye aktivitása a testőrség támogatásával
kapcsolatban figyelemre méltó, 1760 tavaszán az elsők között adott pozitív
választ az új intézmény felállításának a tervévre, és 4000 forint éves hozzá¬
járulás megajánlásával az egyik legtekintélyesebb támogatója volt a nemesi
gárda ügyének." A barsi nemesség lelkesítésében minden bizonnyal a vár¬
megye főispánja, Koller Ferenc is aktívan közreműködhetett, miként kancel¬
láriai tanácsosként a gárda megszervezésében is komoly szerepet játszott."
A diéta alsótábláján pedig személynökként képviselte Koller a kormányzat és
a testőrség érdekeit, de a vitákban előfordult, mint az 1760. október 13-i (44.
ülésen), hogy ítélőmestere, Szlávy Pál is segítette." Koller egyébként a diétán
igen sajátos helyzetben volt, újonnan rangemelt báróként megillette volna
a felsőtáblai személyes jelenlét, de személynökként az alsótáblai üléseket ve¬
zette, így az ellenzéki véleményformálók részéről komoly támadásnak volt
kitéve, ami számos pasguillusban is érzékletesen tetten érhető.
Itt már az Mágnások közikbe nem vészik,
Az Nemesi Rendek komor szemmel nézik,
Azért jó izüen sem eszik, sem iszik,
Csak csügged magában még el nem enyészik."
Az alsótáblai vita elsősorban nem a testőrség létéről folyt, szűk kört alkottak
azok a követek, akik az intézmény működésének a létjogosultságát is meg¬
kérdőjelezték (ezen körhöz tartozott Bacskády nyitrai vagy Dobay szepesi
követ). Vita övezte Kiss József gömöri követ felvetését is, aki szerint a gárda
finanszírozásának a problémáját a rendi sérelmek (gravamina) közé is fel kel¬
lene venni." Az ősz eleji ülésszakokon az ellenzéki követek határozott fellé¬
172 Skall leírásában a követek jellemzően teljes névvel, de a küldő vármegye, káptalan vagy város meg¬
adása nélkül szerepelnek. Az azonosításhoz a Diaeta. A 18. századi magyar országgyűlések történetét
kutató csoport adatbázisát használtam fel: Országgyűlési adattár.
43 Illéssy, 1895. 386—387.
44 ONB HS Cod. Ser. N. 3919. fol. 100.
#5 Fallenbüchl, 1994. 66.
476 ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 140.
477 L6kés, 1989. 189.
#8 ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 120.