kapcsolatos vitáinak a rövid bemutatását azonban fontosnak tartjuk, annál is
inkább, mivel Skall műve e téren is számos újdonsággal szolgál.
A rendi országgyűléseknek az újoncállítás melletti legfontosabb vitapont¬
ját az adómegajánlás képezte, nem volt ez másként az 1764-1765. évi diétán
sem. Az 1715. évi 8. törvénycikk elfogadása óta a Magyar Királyság hadsereg
fenntartásával kapcsolatos adója állandósult, a kormányzat és a rendek kö¬
zötti diskurzust az adóemelés mértéke képezte." Ezen vitába ágyazódott be
a testőrség finanszírozásának a problémája is, ugyanis az intézmény fenntar¬
tásának a költségét a vármegyék szabadon ajánlották meg, de a helyzet tartós
rendezése a diétára várt. Mária Terézia az orszäggyüléstôl kezdetben 4,2-4,3
millió forint megajánlását várta, ami 1 millió forinttal jelentett magasabb
összeget az 1751-ben megajánlott adóösszeghez képest. Szijártó István mono¬
gráfiájában már ismertette a testőrséggel kapcsolatos diétai vita késő őszi
(október-novemberi) szakaszát, bemutatva a hangadó ellenzéki vármegyék
álláspontját, a vita lefolyását és a diskurzusba aktívan bekapcsolódó követek
körét azonban a Johann Baptist Skall által kivonatolt kancelláriai és udvari
források tovább gazdagítják." A Skall által feldolgozott rendkívül részletes
diétai napló szerint a testőrséggel kapcsolatos első vitára (a 21. ülésen) 1764.
augusztus 28-án került sor. Ekkor Selmeci Ferenc, Nyitra vármegye követe
olyan szélsőségesen ellenzéki felszólalást és javaslatot tett, amely szerint a
Magyar Nemesi Testőrséget fel kellene oszlatni, és így kellene a gárda fenn¬
tartásának a költségeit megspórolni." Erre a diéta alsótáblájának az elnö¬
ke, Koller Ferenc személynök adott határozott választ, akinek a véleménye
szerint a gárda a magyar natio dicsőségét szolgálja, továbbá az intézmény
lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatal nemesek , különféle tudományokban"
mélyedjenek el, és felkészüljenek a haza szolgálatára. A vitába a másik Nyitra
vármegyei követ, Bacskády Ferenc is bekapcsolódott, aki szerint az adózó
nép már így is épp elég terhet visel, a gárdát más forrásból kellene finan¬
szirozni.*°° Hasonlo véleményt fogalmazott meg Szüllő Zsigmond, Pozsony
vármegyei követ is, aki szerint a testőrség működtetését a megajánlott ha¬
diadóból (contributio) kellene fedezni, de a személynök vitatta ezt a nézetet,
akinek meglátása szerint a hadiadóba nem tartozik bele a gárda finanszíro¬
zása. Győr vármegye követe, Bezerédj (Bezerédy) Mihály a testőrgárda vé¬
delmében szólalt fel, meggyőződése szerint az új intézmény sok hasznot hoz
az ország számára, a nép azonban szerinte sem bír el több adóterhet, ezért
új alapot kell a gárda fenntartására létrehozni, valamint a földrajzi közelség