Page 116 [116]
A Habrsburg-udvartartás e 115
sor. Berényi Tamás 1738-ban anyja, gróf Barkóczy Terézia (1700-1738) halá¬
lának évében kezdte meg nemesi apródi szolgálatát. Az apa, Berényi Tamás
(1689-1747) zempléni főispán döntésében elképzelhető, hogy második felesé¬
ge, Maria von Herberstein tanácsa vagy az ő családi mintája is közrejátszott,
ugyanis a Herbersteinekre jellemző volt, hogy fiaikat és lányaikat fiatalon
udvari szolgálatba adták, a família tagjai közül VI. Károly uralkodása alatt
hárman is töltöttek be nemesi apródi pozíciót." Kéry Ádám és Viczay Jób
pályájának hasonlósága, hogy mindketten apjuk halála után, az 1710-es évek
második felében, egymással nagyjából párhuzamosan kerültek udvari szol¬
gálatba. Kéry Ádám Kéry Ferenc (711700) és Széchy Julianna házasságából
származott, amely családok ugyan nem rendelkeztek erős, több generációra
visszanyúló udvari pozíciókkal, de Kéry Ferenc kancelláriai tanácsosként,
sőt kancellárhelyettesnek számító első tanácsosként (1690-1700) a 17. század
végi magyar politikának fontos császárvárosi formálójának számított, ezért
a fiú későbbi udvari tisztségvállalása minden bizonnyal az apai szándékkal
is összefüggésben állhatott." Viczay Jób a bécsi udvartartás magyar tiszt¬
ségviselői között származása miatt atipikus személynek tekinthető, ugyanis
ő az egyedüli, aki bárói rangban teljesített szolgálatot. Szülei Viczay Ádám
(1657-1708) és báró Perényi Erzsébet (1664-1722) voltak, akiknek a családja
nem tartozott a Habsburg-udvar rendszeres vendégei közé. Viczay uralko¬
dói udvartartásba való felvételét bizonyosan gyámjának, gróf Nádasdy Ta¬
masnak (+1731) és az 6 kapcsolatrendszerének köszönhette, akinek ugyanis
unokaöccsei, Lipót és Pál Antal is ekkor szintén nemesi apródként teljesítet¬
tek az udvarban szolgálatot." Viczay számára az udvari tisztségviselés nem¬
csak szolgálatot, hanem közvetlen tanulási lehetőséget is jelentett, ugyanis
Bécsben tartózkodása során nemcsak a nemesi apródok iskoláját látogatta,
hanem az egyetemre is beiratkozott, ahol 1718-ban szerzett bakkalaureátusi
fokozatot." Viczay később nem futott be magas karriert, ebben 33 évesen
bekövetkezett halála is meggátolta, hozzá hasonlóan azonban Berényi Tamás
vagy Kéry Ádám sem tudott fényes világi pályát felmutatni.
A családi kapcsolatok az udvartartás alacsonyabb szintjeire való be¬
kerülésben is fontos szerepet játszottak. Például nagy valószínűség szerint az
udvarban közel három évtizeden keresztül (1713-1741 között) komornyik¬
356 Nagy, 1858. II. 23.; Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 603.
357 Kéry Ferenc Vas vármegyei föispän (1687-1700), valamint magyar kirälyi föloväszmester (1693¬
1700) is volt. Fazekas, 2018. 203.
38 Az udvari kalendáriumok szerint Viczay 1716 és 1719 között szolgált Eleonóra császárné udvartartá¬
sában, halotti rétora, Stehenics János információi szerint tizenhárom éves korától kezdve hat éven
keresztül nevelkedett az udvarban. Stehenics, 1735. 25.
39 MNL OL A 57 Bd. 30. fol. 333-335.
360 Kissné Bognár, 2004. Nr. 3231.