Page 97 [97]
96 s Az udvar vonzásában
cegnők udvartartásai követtek. A különböző udvartartások személyi állomá¬
nyában különböző mértékben tudták a natio Hungarica tagjai képviseltetni
magukat. VI. Károly és Mária Terézia udvartartásában nagyjából hasonló
számban voltak jelen magyar származású tisztségviselők: VI. Károly udva¬
rában kilenc, lánya udvartartásában nyolc (valamint I. Ferenc császári ud¬
varában további két) személyt sikerült azonosítani. A császárnéi udvartar¬
tások közül a leghosszabb ideig , hivatalban lévő" császárnénak, VI. Károly
felségének, Erzsébet Krisztina, braunschweig-wolfenbütteli hercegnőnek az
udvara emelkedik ki tiz f6vel (1711-1740: 7; 1741-1750: 3), amit Vilma Amá¬
lia (özvegy) császárné udvara követett, ahol hat magyar (vagy magyar kö¬
tődésű) tisztségviselőt találunk, a sort pedig Eleonóra császárné 1711-1720
közötti udvartartása zárja, ahol három magyar személyt azonosíthatunk.
Az 1711-1765 közötti főhercegi és főhercegnői udvartartások közül egyértel¬
műen József főherceg udvartartása emelkedik ki hat fővel, de szintén figye¬
lemre méltó későbbi feleségeinek az udvartartásaiban a magyarok jelenléte.
A trónörökös első feleségének, Pármai (Bourbon) Izabellának az 1760-1763
közötti udvarában öt, (Wittelsbach) Mária Jozefa bajor hercegnő udvarában
1765-ben (házasságkötésük évében) négy magyar (vagy magyar kötődésű)
személy képviseltette magát. Egy-egy magyar származású személyt viszont
Mária Terézia uralkodása alatt szinte mindegyik főherceg vagy főhercegnő
udvartartásában azonosíthatunk. Annak tisztázása, hogy az egyes tisztség¬
viselők melyik Habsburg-családtag udvartartásának a részét képezték, nem¬
csak udvar- vagy intézménytörténeti jelentőséggel bír, hanem az informális
befolyásszerzés szempontjából politikai relevanciája is van, továbbá az egyes
udvartartásokban való jelenlét az udvaron belüli kapcsolathálózatok feltér¬
képezése szempontjából sem tekinthető mellékesnek.
Mindegyik udvartartás részletes ismertetésére a jelen vizsgálat keretében
nincs lehetőség kitérni, de egy udvartartás önálló bemutatása véleményünk
szerint fontos tanulságokkal szolgálhat. A választás József főherceg udvarára
esett, ugyanis ezen Habsburg-udvartartásban érvényesült legdominánsabb
módon a magyar főnemesek jelenléte. Mária Terézia és I. Ferenc legidő¬
sebb fiúgyermeke a bécsi udvari hagyományoknak megfelelően hétévesen,
az 1748-as év végén kapott önálló udvartartást, előtte nevelőnők és dajkák
vigyáztak rá, illetve látták el nevelésének gyakorlati teendőit." A trónörö¬
kös udvara a többi főhercegi és főhercegnői udvartartáshoz képest mindig
megkülönböztetett figyelmet és reprezentációt kapott, ugyanis az uralkodó
halála esetén helyét a trónörökösnek kellett átvennie. Nem volt ez másként
József főherceg esetében sem, sőt személyének jelentőségét növelte, hogy a 17.
század vége (I. József és VI. Károly igúkora) óta nem nevelkedett Bécsben
77 ÖNBHs Cod. Ser. N. 3382. fol. 160.