becker a jezsuita oktatást sem tartotta a nemesi diákok számára elégségesnek
vagy korszerűnek, helyette előnyösebb megoldásnak vélte, ha a tehetősebb
szülők külföldi tanulmányokra adják fiaikat. , Az előkelő szülők, akiknek
van rálátásuk a helyzetre, fiaikat idejekorán idegen országokba küldik, egy
vagy két évre Leidenbe tanulni, és egy időre Párizsban tartózkodni, hogy
egyrészt valami valódit tanuljanak, másrészt, hogy jó és elegáns magatartás¬
formát sajátítsanak el."" A bécsi oktatás azonban néhány évtizeddel később,
a 18. század közepén Mária Terézia reformjainak hatására látványos fejlődé¬
sen ment keresztül. A kormányzat komoly erőfeszítéseket tett annak érdeké¬
ben, hogy a külföldre irányuló peregrinációt csökkentse (1725-től útlevelet
kellett igényelni az utazáshoz, majd 1756-1759 között a háborúra való tekin¬
tettel megtiltották a külföldre utazást), " helyette az udvar azt a célt tűzte ki,
hogy a Habsburg Monarchia és kiváltképp a főváros oktatási lehetőségeinek
a fejlesztése révén a diákok minél teljesebb körű belföldi képzését biztosít¬
sa. A császárváros iskolái a nemesi oktatás terén hamarosan Európa-szerte
egészen egyedülállóan sokszínűek lettek, amit már a kortársak is érzékeltek,
peldäul Joseph von Sonnenfels (1732-1817) az uralkodónőt következőképp
meltatta születesnapi szönoklatäban: „Olyan alapitvanyok születnek, ame¬
lyekben a hazáért életüket adó apák nemesi ifjú fiai az uralkodónő bőkezű¬
ségének köszönhetően rangjuknak megfelelő nevelésben részesülnek. Bécs
egy sor remek épület [iskola] révén, amelyekben a használhatóság és apompa
egyesül, válik Európa egyik legpompásabb városává." A különféle oktatási
intézmények nagy vonzerővel bírtak a Habsburg Monarchia különböző te¬
rületein birtokokkal rendelkező nemesek számára, köztük a magyar főurak
számára is, ezáltal a bécsi iskolák vizsgálata a centrumba irányuló főnemesi
integráció kutatásának fontos problémakörét képezi. A következőkben rövi¬
den egyenként tekintjük át a császárváros témánk szempontjából releváns
iskoláit, valamint az ott tanuló magyar főnemesi diákok körét.
Worte völlig verzogen, indem ihnen von ihren Stande, Adel, Reichtum, nur gar zu viel vorgesaget
wird." Küchelbecker, 1730. 395.
” „Aus der Ursache schicken diejenigen vornehmen Eltern, so in der Sache ein Einsehen haben, ihre
Söhne bey Zeiten in fremde Länder, lassen solche ein oder zwey Jahre zu Leyden studiren, und sich
einige Zeit zu Paris aufhalten, damit selbige so wohl etwas rechtes lernen, als auch eine gute und
galante Conduite annehmen mögen.” Küchelbecker, 1730. 395.
8 Bär a külföldi peregrinäciö tiltäsa nem csupán a katolikus diákok Habsburg Monarchián belültar¬
tását igyekezett elősegíteni, hanem a protestáns művelődés fontos csatornájának az elvágását is cé¬
lozta. Kosáry, 1983. 128.
9 „Es werden Stiftungen errichtet, in welchen die adeliche Jugend, ein welchen diejenigen deren Väter
das Leben zu Vertheidigung des Vaterlandes dahingegeben, der Freygebigkeit der Fürstin eine stan¬
desmäßige Erziehung verdanken. Wien wird durch eine Reihe der herrlichsten Gebäude, an denen
Nutzbarkeit und Pracht vereiniget sind, zu einer prächtigsten Städte Europens gemacht.” Sonnen¬
fels, 1762. 29.