Oldal 37 [37]
36 e Az udvar vonzásában
A 17. század végi német egyetemi hálózatban elsőként Halle emelkedett ki,
majd 1737-ben nyitotta meg kapuit a göttingeni Georgia Augusta egyetem,
amely a Hannoveri (Braunschweig-Lüneburgi) Választófejedelemség és az
Egyesült Királyság közötti perszonálunió révén az angol és a német tudo¬
mányosság közös ötvözőműhelyének számított, de mellettük még érdemes
Jéna, Lipcse vagy Frankfurt an der Oder reformegyetemeit is külön kiemel¬
ni.! Ezen intézmények jelentősége nemcsak lokális, hanem közép-európai
szinten is jól érzékelhető volt.
A nemesi oktatás-nevelés hagyományos lehetőségének számított a saját
nevelő (prefektus) vagy házitanító alkalmazása. A 18. század második felében
a felvilágosodás eszméinek terjedésével a nevelőfogadás felvirágzása köszön¬
tött be. Ugyanis az intézményesült rendi neveléssel szemben a felvilágosodás
teoretikusai közül többen - mint jól ismert módon Jean-Jacques Rousseau
(1712-1778) az Émile című művében - a természetesebb, otthoni nevelést he¬
lyezték előtérbe." A Habsburg Monarchiában hasonlóképp az otthoni nevelés
intézménye mellett szállt síkra gróf Franz Joseph von Kinsky (1739-1805),
a bécsújhelyi katonai akadémia későbbi igazgatója 1773-ban és 1776-ban
megjelent pedagógiai műveiben." A főnemesi szülők lányaik oktatására is szí¬
vesen kértek fel házitanítót, aki jellemzően írni, olvasni, zongorázni, idegen
nyelvekre és etikettre oktatta az ifjú hölgyeket, valamint hozzásegítette őket
az általános műveltség megszerzéséhez. A 18. században a tudás általános
felértékelődésével és a női műveltségideál változásával párhuzamosan a női
oktatás intézményi keretei is bővülni kezdtek, a társadalmi igényeket felis¬
merve katolikus területeken az angolkisasszonyok és az orsolyiták építettek
ki lányiskola-hálózatot."
Az udvari integráció szempontjából a legfontosabb művelődési lehetőség¬
nek a következők számítottak: lovagi akadémia (Ritterakademie) látogatá¬
sa, nemesi apródként (Edelknabe) az uralkodó szolgálatában tanulni, illetve
a legtehetősebb főnemesi családok esetében a tanulmányok betetőzését je¬
lentő Kavalierstouron (vagy grand touron) részt venni. A lovagi akadémiák
tipikusan kora újkori, a hierachizált társadalmi rendhez és igényeihez igazo¬
dó oktató-nevelő intézmények voltak. A drezdai akadémia tervét 1674-ben
kidolgozó német vívómester és hadászati publicista, Johann Georg Pascha
(1628-1678) a következő szavakkal és eszmei célokkal indokolta a helyi lo¬
vagi akadémia felállítását: ,,[...] mily felettébb hasznos és dicséretes egy or¬
* " A korszak német egyetemtörténetéhez áttekintő módon lásd: Békés, 2001; Dümmerth, 1962; Ham¬
merstein, 1972; Hunter, 2004; Schindling, 1995. A Habsburg Monarchia egyetemeinek 18. századi
helyzetéről lásd: Evans, 1994; H. Balázs, 1968; Hammerstein, 1985.
5 Rousseau, 1997.
Kinsky tevékenységéhez lásd: Brnardié, 2004; Brnardié, 2009.
7 Vagy a Notre Dame női tanítórend pozsonyi nemesi leányiskolájáról: Stibraná, 2006.