Oldal 36 [36]
A CSÁSZÁRVÁROS NEMESI ISKOLÁI
A főnemesi művelődés lehetőségei
Az uralkodó és akormányzat szolgálatába lépni kiväné (f6)nemesnek Európa¬
szerte az udvar elvárásainak megfelelő elméleti és gyakorlati műveltséggel
kellett rendelkeznie ahhoz, hogy az udvartartásba vagy a hivatali appará¬
tusba felvételt nyerjen, illetve az udvari társadalomban otthonosan mozogni
tudjon." A 18. századtól, kiváltképp a század második felétől a hivatali tiszt¬
ségek megszerzésénél a szaktudás (praxisorientált ismeretanyag) felmutatá¬
sa is egyre nagyobb szerepet játszott, sőt a magasabb pozíciók elnyeréséhez
a megfelelő kapcsolati tőke mellett alapvető elvárássá vált.? A fejezetben a fő¬
nemesség ifjabb generációinak művelődési lehetőségeit tekintem át, először
sorra véve az általános, európai tendenciákat és intézményeket, majd a bécsi
iskolahálózatról és magyar főúri tanulóiról lesz szó.
A kora újkor évszázadaiban a jezsuita rend számított a katolikus Európa
s tanítómesterének", amely ingyenesen látogatható iskoláiban, gimnáziuma¬
iban igen figyelemreméltó eredményeket ért el a klasszikus latin műveltség
terjesztésében, sőt bizonyos helyeken még a társadalom alfabetizációjának
az elősegítésében is." Protestáns területeken hasonló szerepet játszottak az
evangélikus líceumok és a református kollégiumok, amelyek a felekezeti mű¬
veltségszerzés alapvető intézményeinek számítottak. A főnemesi famíliák
fiúgyermekei családjuk felekezetétől, illetve régiójuk oktatási lehetőségeitől
függően nagy számban látogatták ezen iskolákat, annak ellenére, hogy az in¬
tézményekben a különböző társadalmi állású diákok keveredtek egymással.
Hasonló volt a helyzet az egyetemeken is, amelyek a kora újkor évszázadai¬
ban egyre növekvő népszerűségre tettek szert a nemesi társadalom körében
is. A 18. század második felében a magas hivatali karriert befutni vágyó főne¬
mesek vagy a hivatali pálya révén az arisztokrácia sorába felemelkedni kívá¬
nó nemesek számára a szaktudás megszerzése és az egyetemlátogatás egyre
fontosabb feladatnak, a későbbi érvényesülés releváns állomásának számí¬
tott. Ebben a korszakban nemcsak a magasabb szintű oktatás iránti igény
emelkedett, hanem egyre több helyen az oktatás tudományos színvonala is,
köszönhetően a számos német egyetemen megindult reformfolyamatnak.
A francia nemesség művelődési és érvényesülési stratégiáihoz, illetve műveltségének változásához
lásd: Motley, 1990.
A Habsburg Monarchia viszonylatában hasonló eredményt mutatnak mások mellett Ivo Cerman és
Olga Khavanova kutatásai: Cerman, 2010; Khavanova, 2008/b; Khavanova, 2018.
3 O'Malley, 2006. 267-270.