Page 17 [17]
16 e Az udvar vonzásában
mellett sem problémamentes az arisztokraták náció szerinti kategorizálása,
ugyanis több főnemesi család olyan szorosan integrálódott az osztrák-cseh
főrendek sorába, tett szert az adott országban inkolátusi címre és birtokokra,
valamint futott be az örökös tartományokban karriert, hogy nemcsak a helyi
főnemességétől nem könnyű elválasztani, hanem sokkal inkább a magyar
rendi társadalomhoz való kötődése válik megkérdőjelezhetővé. Hasonló, te¬
kintélyes bécsi tisztséget viselő, de távolabbi magyarországi gyökerekkel ren¬
delkező személyeket leginkább a kollegrádi Kollonich (Kolonié, Kollonitsch,
Kollonitz) és a kisserényi Serényi család tagjai között azonosíthatunk, de
róluk részletesebben később, a kapcsolódó tematikus fejezetekben lesz szó.
Szintén heterogén és több szempontból problematikus csoportot alkotnak
az indigenák (a Magyar Királyságban honfiúsított személyek), akik azonban
jelen kutatás fókuszán kívül helyezkednek el, ugyanis a kötet célja a magyar
főnemesek udvari integrációjának a vizsgálata, az indigenák pedig éppenség¬
gel az érem másik oldalát képezték, az ő pályájukon keresztül a Német-római
Birodalomból és kiváltképp az örökös tartományokból származó nemesek
magyarországi érvényesülése követhető nyomon."
A kötet központi problémája a magyar főnemesség bécsi integrációjának a
vizsgálata. Az integráció a szociológiatudomány sokat vitatott és rendszere¬
sen újraértelmezett fogalma, amellyel Émile Durkheimtől Talcott Parsonson
vagy David Lockwoodon át Jürgen Habermasig és Niklas Luhmannig szá¬
mos meghatározó szerző foglalkozott és foglalkozik.? A jelen kutatás kér¬
désfelvetése viszont nem szociológiai jellegű, a vizsgálat fókuszában a tág
értelemben vett magyar elit bécsi jelenlétének, tevékenységének és térnyeré¬
sének a feltérképezése áll. A magyar főrendek nagy számban, különböző élet¬
korban és céllal tartózkodtak a császárvárosban, amelynek vizsgálatára szá¬
mos megközelítésmód és narratíva kínálkozik a kutató számára. Kézenfekvő
megoldást jelent egy személy életpályájának vagy egy család többgenerációs
udvari jelenlétének a vizsgálata, miként komoly hasznot ígér bármely ma¬
gyar szempontból is releváns bécsi intézménynek (köztük a Magyar Udvari
Kancelláriának, az Udvari Kamarának, vagy akár a Habsburg-udvartartás¬
nak), illetve tisztségviselői körének az elemzése. Mindegyik lehetőség köze¬
lebb vinne célunkhoz, egy adott személy, família vagy intézmény fókuszán
keresztül mély betekintést nyerhetnénk az udvari integráció folyamatába
és működési mechanizmusába, mindegyik esetben hiányos képet kapnánk
azonban a magyar főnemesség egésze szempontjából. Ezért (átfogó vizsgálati
előzmények hiányában) célszerűbbnek tűnt a magyar főrendek bécsi jelenlé¬
u
Az indigenäkröl bövebben läsd: Szijärtö, 2017/a. A magyar föpapi karriert befutö külföldiekhez läsd
Joachim Bahlcke monogräfiäjänak kapcsolódó fejezeteit: Bahlcke, 2013.
» Az integráció fogalmának szociológiai értelmezéseiről lásd: Szepessy, 2015.