Oldal 16 [16]
Bevezetés « 15
a nyájtól elkülönítve, ennélfogva mindazok, akik megszolgaltak a jutalma¬
zásra, ne a méltatlanokhoz hasonló módon legyenek elmarasztalva, akiket
viszont szükséges kishitűségbe és kétségbeesésbe juttatni."
A kötet vizsgálati határát a több szempontból is szimbolikus korszakhatárt
jelentő 1765. év képezi. Ez az év egyfelől fordulópontot jelentett a bécsi ba¬
rokk udvari kultúra történetében - amiről konszenzusos álláspont alakult ki
a kurrens nemzetközi kutatásban (mások mellett elegendő itt Irene Kubiska¬
Scharl, Martin Scheutz, Barbara Stollberg-Rilinger vagy Jakob Wührer műve¬
ire utalnunk).’? Mária Terézia férje elvesztését követően mély gyászba borult,
aminek hatására az udvari kiadásokat racionalizálták, illetve a különféle mu¬
latságok számát és mértékét is csökkentették. Másfelől az 1765. év, II. József
társuralkodóvá válása kormányzattörténeti szempontból is fordulópontként
értelmezhető, miként erre már H. Balázs Éva és Kosáry Domokos is felhívta
a figyelmet, akik a Habsburg-felvilágosult abszolutizmus szimbolikus kezde¬
teként tekintettek erre az évre." A Habsburg-kormányzat és a magyar rendi
társadalom kapcsolatában is egy új fejezet kezdetét jelentette ez az év, ugyanis
ekkortól két és fél évtizeden keresztül nem került sor országgyűlés összehí¬
vására. A kötetben azonban a vizsgálat kronológiai határait igyekszem ,la¬
zán", kevésbé korlátozó módon kezelni annak érdekében, hogy bizonyos már
1711 előtt meginduló és 1765 után is folytatódó folyamatokat pontosabban
rekonstruálni tudjunk.
A kutatás elsődleges fókuszában a magyar főnemesi famíliák Bécsben élő
vagy a császárvárosban rendszeresen megforduló tagjai állnak. Az egyes fe¬
jezetekben viszont nem csupán a hercegi, grófi vagy bárói ranggal rendelkező
személyekről lesz szó, hanem a teljesebb kép felvázolása érdekében a társa¬
dalmi hierarchia alacsonyabb grádusain álló szereplőkre is igyekszem kite¬
kintést tenni. A ,magyar" jelzőt nem nemzetiség megjelölésre használom,
hanem a fogalom alatt itt és a későbbiekben is a natio Hungaricához tarto¬
zó, a Szent Korona országaiból származók heterogén összetételű csoportját
értem. A vizsgálatban tehát erdélyi és horvátországi főurak is szerepelnek,
akiket az egyes fejezetekben külön csoportként is igyekszem kiemelni, il¬
letve lehetőség szerint speciális pozíciójukat röviden ismertetni. Mindemel¬
lett a 18. századi Habsburg Monarchiában még ilyen tág fogalomhasználat
»Besonders haben die Hungarn solches empfunden, die man in einer allstándigen Unterdruckung
zu halten gesuchet auch sothane Nation von allen Diensten ausgeschlossen. Der scheinbare Vor¬
wand ware darzu die daselbst fürgewaltete Unruhe und Rebellion usgue ad tempus Caroli VI. Al¬
leine die Billigkeit und reine Politigue erheischet, die ráudige Schafe von der Herde abzusondern,
mithin jene, so eine Belohnung verdienen, nicht mit denen unwürdigen in gleicher Verdammnüss
zu halten, wodurch notwendig diese in eine Kleinmiitigkeit und Desparation versetzet werden miis¬
sen.” Kallbrunner, 1952. 46.
° Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013; Scheutz-Wührer, 2011. 24.; Stollberg-Rilinger, 2017. 518-529.
1 — Kosáry, 1983. 22.; H. Balazs, 1997. 3.