Oldal 594 [594]
OCR
MELLÉKLET 51. MELLÉKLET REFORMÁTUS-EVANGÉLIKUS ZSINATOK VÉGZÉSEI (1791) A helv. hitv. evangélikusok 1791-ben Budán tartott zsinata által készített kanonok. [...] 34. Kanon. Minden vasárnap és ünnepnap egyházi beszédet tartson [a prédikátor]. Azon ünnepek pedig, melyeket a vasárnapokon kivül a helvét hitvallásu egyház szentel, e következők: az újévnek, Krisztus szenvedésének és menybemenetelének egy-egy napokon -, husvétnak, pünköstnek s karácsonynak kétkét napokon szentelendő ünnepei. 37 Kanon. A mely egyházi szertartások és szent szolgálati formák eddig bevétettek, vagy ezután az egyházkerületek kölcsönös megegyezésével be fognak hozatni, azokat addig is, míg zsinati úton megállapíttatnának, saját nézete szerint ne változtassa. 38. Kanon. Krisztus születése ünnepén s akármely időben is éjjeli és viradta előtti istenitisztelettartástól ezután is ovakodjék. 39. Kanon. A nyilvános bünök ellen nyilván feddőzzék ugyan, de midőn ezt teszi, személyek megnevezésétől, vagy bármikénti kijelelésétől tartózkodjék. Magán sérelmeit pedig akár valódiak azok, akár csak képzeltek, — szószékből soha meg ne boszulja. [...]'* Az 1791-ben Pesten tartatott ágost. vall. zsinat végzései. [...] Második rész. 6. Kanon. Minden vasárnap s az ág. vall. ev. egyház által elfogadott ünnepeken szónokoljon [a lelkész]. Az ünnepek pedig ezek: új év, vizkereszt, gyertyaszentelő s gyümölcsoltó B. A., nagypéntek, áldozó csütörtök, Péter és Pál napja: úgy szintén husvét, pünkösd és karácson, melyek csak két nap ünneplendők." 164 PEIL 1860, 168. 165 PEIL 1860a, 365. V6. BoGAR 1932, 87-88., 92. Az 1707-es Rózsahegyi Zsinat az ünnepekkel kapcsolatban az alábbi rendelkezést tette: s Nehogy az ünnepek körűl oly sok egyenlőtlenség legyen, itt megneveztetnek mindazok, melyek megtartandók és ünneplendők lesznek; az itt meg nem nevezettek elhagyatnak, sőt nehogy a nép ünneplésökre alkalmat nyerjen, nem is hirdettetnek ki. Ezután tehát a következő ünnepek fognak megtartatni:
