Oldal 594 [594]
MELLÉKLET
51. MELLÉKLET
REFORMÁTUS-EVANGÉLIKUS ZSINATOK VÉGZÉSEI (1791)
A helv. hitv. evangélikusok 1791-ben Budán tartott zsinata által készített
kanonok.
[...]
34. Kanon. Minden vasárnap és ünnepnap egyházi beszédet tartson [a prédi¬
kátor]. Azon ünnepek pedig, melyeket a vasárnapokon kivül a helvét hitvallásu
egyház szentel, e következők: az újévnek, Krisztus szenvedésének és menybe¬
menetelének egy-egy napokon -, husvétnak, pünköstnek s karácsonynak két¬
két napokon szentelendő ünnepei.
37 Kanon. A mely egyházi szertartások és szent szolgálati formák eddig
bevétettek, vagy ezután az egyházkerületek kölcsönös megegyezésével be fog¬
nak hozatni, azokat addig is, míg zsinati úton megállapíttatnának, saját nézete
szerint ne változtassa.
38. Kanon. Krisztus születése ünnepén s akármely időben is éjjeli és viradta
előtti istenitisztelettartástól ezután is ovakodjék.
39. Kanon. A nyilvános bünök ellen nyilván feddőzzék ugyan, de midőn ezt
teszi, személyek megnevezésétől, vagy bármikénti kijelelésétől tartózkodjék.
Magán sérelmeit pedig akár valódiak azok, akár csak képzeltek, — szószékből
soha meg ne boszulja. [...]'*
Az 1791-ben Pesten tartatott ágost. vall. zsinat végzései.
[...]
Második rész.
6. Kanon. Minden vasárnap s az ág. vall. ev. egyház által elfogadott ünnepeken
szónokoljon [a lelkész]. Az ünnepek pedig ezek: új év, vizkereszt, gyertyaszen¬
telő s gyümölcsoltó B. A., nagypéntek, áldozó csütörtök, Péter és Pál napja:
úgy szintén husvét, pünkösd és karácson, melyek csak két nap ünneplendők."
164 PEIL 1860, 168.
165 PEIL 1860a, 365. V6. BoGAR 1932, 87-88., 92.
Az 1707-es Rózsahegyi Zsinat az ünnepekkel kapcsolatban az alábbi rendelkezést tette:
s Nehogy az ünnepek körűl oly sok egyenlőtlenség legyen, itt megneveztetnek mindazok,
melyek megtartandók és ünneplendők lesznek; az itt meg nem nevezettek elhagyatnak, sőt
nehogy a nép ünneplésökre alkalmat nyerjen, nem is hirdettetnek ki. Ezután tehát a következő
ünnepek fognak megtartatni: