Page 577 [577]
AZ EGYHÁZI ÉV
47. MELLÉKLET
BoD PETER: SZENT HEORTOKRÄTES (1761, ?1786)""
SZENT
HEORTOKRATES
avagy
A? KERESZTYÉNEK KÖZÖTT
ELŐ FORDÚLÓ
INNEPEKNEK
és a rendes Kalendáriómban
fel-jegyeztetett
SZENTEKNEK
155 A Szent Heortokrátes részletes, tudományos vizsgálata — tudomásom szerint — teljességgel
hiányzik a szakirodalomból. A Bod Péter születésének 290. évfordulóján, 2002 februárjában
rendezett konferencia előadásait tartalmazó kötet tanulmányai is csak érintőlegesen említik
meg a művet, vö. TÜSKÉs 2004. Ugyanígy egy az életművel foglalkozó áttekintő kiadvány is,
vö. UGRIN 2002. A szerző születésének 300. évfordulója alkalmával röviden foglalkoztam a
mű bemutatásával és értékelésével. PAP 2012, 8.
A mű „elöszaväban okät adja annak, hogy a keresztyénség nagy része az apostoli kor
egyszerüségére vágyván visszamenni, ünnepek és egyházi szertartások tekintetében, a
reformatio alkalmával nem csak a hit elveit tisztitotta meg, hanem az ünnepek és vallási
szertartások nagy részét is megszüntette, s csak azokat tartotta meg, melyek a Krisztus jóté¬
teményeire való megemlékezést örökitették meg az emberiség között. Elhárintja magától ama
gyanusítást, mintha ő az által, hogy az ünnepeket és szertartásokat ismerteti, egyszersmind
helyeselné is; csak azért teszi, hogy legyen tudva, mi volt azok eredete, nevekedése, s mint
tartják meg az illetők." Mikó 1862, 29-30.
SÁMUEL Aladár 1899-ben az ,eddigelé még csak megismertetésre sem méltatott" művet
Bod Péter egyháztörténeti írásai között ismerteti. , Munkája megírásában az a czél vezette,
hogy az olvasót a római kath. egyháznak a naptárában följegyzett ünnepeivel és szentjeivel
megismertesse." SÁMUEL 1899, 115. A szerző kritikai észrevételeket is tesz, a mű egynémely
tárgyi tévedéseit is felsorolja. SÁMUEL Aladár hangsúlyozza, hogy Bod Péter legnagyobb ér¬
deme a magyar források, szokások, néprajzi különlegességek ismertetése; ez a néhány oldal
tekinthető tulajdonképpen a Szent Heortokrátes legbővebb, legszakszerűbb bemutatásának,
ettől függetlenül számos kérdés nyitva marad(t). SÁMUEL 1899, 114-121.
PRUZSINSZKY Pál hangsúlyozza (vö. részletesebben: PRUZSINSZKY 1913, 95-100.), hogy
Bod Péter különféle forrásokra támaszkodott. Ezek közül először említi Hospinianus (Wirth)
Rudolf (1547-1626) zürichi lelkész ünneptörténeti művét (De Festis Judeorum et Ethnicorum,
hoc est de origine, progressu, ceremoniis et ritibus festorum dierum Christianorum). , A széles
látókörű és sokat olvasó magyar pap tanulmányozta Hospinianus munkäit és az idézett könyv
adta meg neki az eszmét, hogy a középkori ünnepek eredetéről beszéljen a magyar protestáns
olvasóközönség előtt." Több forrása közül a magyar adatok vonatkozásában kiemeli Péterfi
Karoly (1700-1746) Sacra Concilia etc. cimt művét. PRUZSINSZKY 1913, 96-97. , Bod Péternek
kis könyve (187. k. Hospinianus munkája két kötet) sok tanulmányozásnak leszűrt eredményeit
foglalja magában. E kutatások régi idők eszményi lelkesedéséről hoznak hírt, kézzelfogható
hasznuk reánk nézve pedig az, hogy szilárdítják a szabadvizsgálódás szentegyházának igazaiba
vetett hitünket, támogatják a protestáns öntudatot." PRUZSINSZKY 1913, 100.
576