Page 158 [158]
OCR
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR Korábban utaltunk rá, hogy még a XIX. század elejéről is vannak szórványos református adataink a Karácsony éjjeli szertartás végzéséről." Ugyanígy érdekes Kis (vagy Kiss) Bálint (1772-1853)?5 Szentesen, 1836-ban keltezett egyházmegye-történeti leírásának az istentisztelet idejéről szóló feljegyzése, ahol megemlékezik arról, hogy a XVIII. század folyamán?" a reformátusok tartottak Karácsony éjszakáján istentiszteletet prédikációval. , Éjjel pedig csak karácsony éjszakáján szokott istentisztelet lenni. Még szentesi prédikátor Pápai Ferencről íródik, hogy karácsony éjszakáján prédikált a hazájában Pápán, de ennek 1770 tájban vége lett, sok helytelenségekre szolgáltatván ez a szokás alkalmatosságot.”287 A protestáns istentiszteleti gyakorlatban jelentkező Karácsony (elő)esti istentisztelet, könyörgés szövegeit és énekeit a sokrétű, ill. történetileg háromszori Karácsony napi istentiszteleti szövegekből merítette és meríti." Igazából nem önálló , ünnep", és a gyakorlat alapján kérdezhetnénk, hogy Nagyszombatra nézve miért nem bír analógiával??? Általánosan jellemző, hogy a legszűkebb értelemben vett Karácsony egyre jobban kiterjeszkedett és kiterjeszkedik, és átjárja a megelőző időszakokat, valamint kihatással van a Karácsony után következő időszakra is. Természetesen ez nem vallási-liturgikus értelemben, hanem elsősorban kereskedelmi-társadalmi csupán Kálvin, hanem az úgynevezett puritánok mellett az orthodoxus Geleji Katona István is síkra szállt. SZENASI 1999, 39. V6. BENEDEK 1971, 30., 73.; BALAZS 1986, 52-53., valamint CZEGLEDY 1964, 59. Bicskén ,,szokasban volt egész az 1774 évig az u. n. karácsony-éjszakai isteni tisztelet, 28 8 a midőn nagy rézgyertyatartókban az Urasztalán és a katedrán gyertyák égtek. Nagypénteken pedig egész napon a Krisztus kinszenvedésére emlékeztető énekek »kantdltattak.«” Biczó 1896, 22. Az 1791-es helvét hitvallású budai zsinat 38. kánonja a Karácsony éjjeli és virradta előtti istentiszteletek tartásától való óvakodást rendeli el. Vö. 51. melléklet; PEIL 1860, 168. Az evangélikus egyház által 1707-ben tartott Rózsahegyi Zsinat a következőket rendelte el: , Mindazáltal elhagyandók lesznek azon éjjeli beszédek, melyek némely helyen husvét és karácsony idején tartatni szoktak, valamint adventben a róráték [...]." ZSILINSZKY 1889, 68. 285 Vö. ZOVÁNYI 1977, 317. 286 A komáromi egyházmegye területéről is hasonló adattal rendelkezünk a XVIII. századból: a [-.-.] Karátsonyi éjjeli, reggeli és déllyesti predikátióknak tételére készítsék magukat" a lelkészi szolgálatokat ellátók. Vö. KÚR 1993, 309-310. Kis 1992, 177-178. 1774-ből Pozsony vármegyéből is van ilyen éjjeli istentiszteletre adat, vö. Kis 1992, 288. 288 V6. MAGASSY 1997/I, 40. 289 28 S a[-..] az éjféli istentisztelet gyakorlata a magyar protestantizmusban többféle ok miatt kihalt, az igazi karácsonyi ünnepet jelentő istentisztelet a 24-én délután vagy este tartott liturgia. Egyre több helyen próbálkoznak azonban - az eredeti gyakorlat visszaállítása miatt és az ökumenikus relációk komolyan vételeként — az éjféli istentisztelet újra bevezetésével." HAFENSCHER 2010, 337. Vö. HAFENSCHER 2010, 359.
