Page 157 [157]
AZ EGYHÁZI ÉV
Ha az elmúlt évtizedek Adventjeit és Karácsonyait nézzük meg saját berke¬
inken belül, kevésbé lehetünk boldogok. Mindannyiunk előtt nyilvánvaló, hogy
a Karácsony a legfrekventaltabb egyhazi ünnep, hiszen már sem Nagypéntek,
sem Húsvét — Pünkösdről nem is szólva — nem mozgat meg annyi embert sem
egyházi, sem társadalmi szinten, mint korábban. Az ünnepekhez tartozó nép¬
szokások vagy népies viselkedésformák eltűntek, a közösségek és családok átala¬
kultak, ha nem bomlásnak indultak, és ennek a folyamatnak a végét és egyházi
közösségekre gyakorolt hatását nem lehet egyértelműen prognosztizálni. A Ka¬
rácsony különféle jelentésmódosulásai és módosításai visszahatottak és vissza¬
hatnak az egyházi-liturgikus ünneplésre: a megtestesülés hitvalló ünnepe és az
arra való előkészület általában akommersz népünnepélyek stílusában az emberi
összetartozás, a család és a szeretet társadalmi szerepe, a humanitás fontossága,
az emberi magány feloldása és újabban a világválság témaköre körül forog."
Az éjféli mise és előesti szertartás Karácsony ünnepének a része. Protestáns
kontextusban a Ciristvesper az ún. Szentestén. A protestánsok avagy a hivatalos
teológiai gondolkodók az éjjeli szertartásokat nem nagyon kedvelték babonaság
miatt, de a gyakorlat mégis továbbélt."" A Christmette, amely elvileg megelőzte
az éjszakai szertartást, átkerült kora reggelre, hajnalra, ami még egyes vidéke¬
ken a mai napig megtalálható. A Christmette a december 24-i délutáni össze¬
gyülekezés neve is egyúttal." Kabai Bodor Gellért Traditionvm humanarum
flagellatio [...]?”° című művében (RMK II 1398; Debrecen, [1677.]9) a puritán
szellem jegyében megjelent a Karácsony éjjeli ünneplés, valamint az ünnepek¬
hez kapcsolódó ünnepköszöntés (kántálás) kritikája is," azonban a bírálat fő
mondanivalója nem más, mint az, hogy ez az éjjeli szertartás — az éjszakai
szertartáshoz kapcsolódó népi hiedelmekkel és gyakorlatokkal (pl. zajkeltés,
lövöldözés mint elhárítás???) — meghaladja a vasárnap (Dominica) jelentőségét.???
276 Vö. PAP-SZETEY 2011, 3-13.
277 Vö. ZOVÁNYI 1977a, 325.
278 Vö. BIERITZ 2005, 197-198.
279 Emberi hagyományok ostorozása [...].
A könyv éneklésre vonatkozó részeit közli: HUBERT 2004, 473-481.
CZEGLÉDY 1964, 60.; HUBERT 2004, 474. Az ünnepköszöntés, kántálás a diákok bevételi for¬
rásai közé tartozott. Vö. MNL III., 310.
Vö. MNL V., 609-610.; GAÁL 1994, 19-20. Az 1707-ben tartott evangélikus Rózsahegyi Zsinat
továbbra is megengedi, hogy Pünkösdkor zöld ágakat vigyenek az iskolába járó ifjak atemplom¬
ba, , de vigyázni kell, hogy azok ne lövöldözésekkel vagy bármi más kicsapongás kiséretében,
hanem csak énekkel történjenek." ZSILINSZKY 1889, 68.
CZEGLÉDY 1964, 59-60.; HUBERT 2004, 474. A jelen munka több pontján foglalkozom a va¬
sárnap prioritása megőrzésének és az ünnepek redukálásának összefüggő jelenségével, ami
már a reformáció kora előtti nyugati egyházat is foglalkoztatta. Magyar református liturgia- és
ünneptörténeti tanulság, hogy ez a törekvés tulajdonképpen végigkísérte évszázadainkat, a va¬
sárnap jelentőségének emeléséért — a szöveggyűjteményben közölt idézetek szerint is — nem
o
280
28
28:
S
28:
a