Page 137 [137]
AZ EGYHÁZI ÉV
a legszorosabb értelemben vett karácsonyi idő számos emléknapja is (korai
martyrologiumok!)."?
A IIL. szazad elején Hippolütosz (kb. 170-235)? Dâniel pröfeta könyvehez irt
kommentarjaban (203/204)"" megállapította, hogy Krisztus Augustus uralkodá¬
sának 42. évében március 25-én, szerdán született." Julius Africanus (1240)
221 előtt azt állította, hogy március 22. a teremtés első napja, március 25. pe¬
dig egyszerre az Annuntiatióé és a feltámadásé. A Római Birodalomban honos
Kübelé kultuszában március 15. és 27. között tartottak nyilvános szertartásokat:
a böjtölés és a vér, azaz Attisz gyászának napja (március 22.) után március 25-én
ülték meg Attisz feltámadását a Hilaria során."
A 243-ban keletkezett anonim (Pseudo-Cyprianus?) De Pascha Computus
című könyv alapvetően számszimbolikán és , matematikai allegórián" alapuló
fejtegetése alapján azt állítja, hogy Krisztus március 28-án született, ill. fogan¬
tatott. Krisztus születésének teremtéshez kötött teológiai értelmezése szerint
Krisztus a teremtés negyedik napján, azaz az égitestek, különösen a Nap terem¬
tésének napján (vö. 1Móz 1,14-19) született, ill. fogantatott." A világ teremtése
ősi felfogás szerint március 25-én, a tavaszi napéjegyenlőségkor történt, ill. kez¬
dődött. Krisztus születésének tavaszi ünneplése a korai századokban általáno¬
san elterjedt." Ezek a kísérletek kozmikus eseményekkel hozták összefüggésbe
Krisztus születését. Így pl. Isten a teremtéskor szét-, ill. elválasztotta a világos¬
sägot a sôtétségtél (1M6z 1,4), amiből arra következtettek, hogy egy egész két
egyenlő, egyforma részéről van szó.
A római naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség március 25-re esik, ez a te¬
remtés első napja."?" A fény teremtése a negyedik napon történt (március 28.).
A keresztyének számára a Messiás-Krisztus a felragyogó igazság napja (Mal
132
16 Vö. BERGER 2008, 318.
127 VanYö 2004, 215-222. Órigenész az ünnepek felsorolása közben (vasárnap, Nagypéntek, Hús¬
vét, Pünkösd) nem említi Krisztus születésének napját. SZÉKELY 1922, 155.
VANYÓ 2004, 217.
DUCHESNE 1910, 258.
VANYÓ 2004, 287.
CHADWICK 2003, 22.
Hippolütosz a Húsvét dátumának meghatározásáról című, elveszett műve kb. 222-223 táján ke¬
letkezett. Ezt Euszebiosz ismerte. A Cyprianus művei között fennmaradt De Pascha computus
bizonyosan nem Cyprianus műve, VANYÓ szerint Hippolütosz munkájának javított kiadása¬
ként fogandé fel. VANY6 2004, 219.
183 V6, DUCHESNE 1910, 258.; SZEKELY 1922, 156.; ROLL 1995, 81-83.; HAFENSCHER 1999, 141.;
RATZINGER 2002, 96-97.
TALLEY 1991, 91.; CULLMANN 1992, 9-10.; BIERITZ 2005, 190.; LEEUWEN 2009, 128.; HAFENSCHER
2010, 328-329.
a
12.
æ
12!
e
13
S
13
e
13:
Ss
13:
=
13.
a
úttal az új teremtés kezdete is összekapcsolódik. Vö. LEEUWEN 2009, 197.
136