Page 136 [136]
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR
Ekkor megszűnt a különbség úr és szolga között, az ünneplők kölcsönösen meg¬
ajándékozták egymást."?
Azonban az az igény, hogy Krisztus Urunk földi születését ünnepelje a ke¬
resztyén egyház, a bibliai idők után, a korai egyház gyakorlatában jelentke¬
zett. Tudomásunk van arról, hogy mintegy 4-5 időpont — közöttük tavasziak
is — forgott a köztudatban Krisztus születésével kapcsolatban, ezek közül kettő:
december 25-e és az általunk Vízkereszt néven ismert január 6-a szilárdult meg
a Krisztus utáni IV. századra.
A korai keresztyén hagyomány Krisztus születésének évét Augustus uralkodá¬
sának 41. évére, a Róma alapításától — a Julianus-naptár"?? szerint — számított
751. évre teszi (így pl.: Irenaeus, Tertullianus, Alexandriai Kelemen stb.). Más
hagyományok az uralkodás 42. évéről tudnak (752; Hippolytus vagy Hippolütosz,
Eusebius stb., valamint a középkorban Beda Venerabilis), de ettől eltérő, igen
sokféle hagyománnyal találkozunk már a korai íróknál is, ahogyan ez általában
jellemző az ókori események utólagos datálására, rekonstrukciójára.
Krisztus születését az ókori, középkori és a legújabb kutatók eltérő módon
Róma alapításától számítva 742-754 közé datálják. SZÉKELY István hosszú tör¬
téneti áttekintés után arra jut, hogy Krisztus a Róma alapításától számított
749. évben, azaz Kr.e. 5-ben született. Ezzel együtt teljes a bizonytalanság az
incarnatio hónapját és napját illetően. Több időszámítási kísérlet létezett Jézus
Krisztus születésének megállapítására, habár nyilvánvaló (volt), hogy a források
alapján az Úr születésének pontos dátumát nem tudjuk.'”* A datäläst az is ne¬
hezíti, hogy köztudomásúan az ősegyházban és az igen korai keresztyénségben
nem ünnepelték Krisztus születését, így ennek történelmi emlékezete sem ma¬
radhatott fenn. Apró különbség is megfigyelhető a keresztyénséget körülvevő
pogány kultusz és kultúra szokásai és a keresztyén felfogás között. A pogányok
a születésnapot ünnepelték, a keresztyének pedig a , mennyei születésnapot",
az igazi életre, az örök életre való születést részesítették előnyben."? A vérta¬
nuk halálának napja (natales martyrium) különlegesen fontos és ősi jelentősé¬
gű a legkorábbi keresztyén naptárakban. Pontosan ennek az emlékét hordozza
12:
D
HÔRK 1882, 275.; GAÂL 1994, 34-36.; LEEUWEN 2009, 145. À ,karäcsonyi ajändékozäs” szokäsa
és magyarázata még a nyugati civilizációban is eltér (ki és mikor hozza az ajándékokat, ill.
mikor ajándékozzák meg egymást az emberek?), és korántsem biztos, hogy szükségszerűen
Karácsony napjához kötődik. Dél-Európában, így pl. Olaszországban és Spanyolországban
Vízkeresztkor történik az ajándékozás. Vö. DOLHAI 2016, 70-71.
A helyesírási szótár szerint a Julianus-naptár írásmód mellett létezik a julián naptár szóalak
is. LACZKÖ-MÄRTONFI 2006, 876. A szakirodalomban, ill. aszaknyelvben azonban egyenér¬
tékűen alkalmazzák a Julián-naptár formátis. A többfajta írásmód e munkában is megjelenik.
14 CULLMANN 1992, 9.
125 SZEKELY 1922, 145-160. Vö. MACLEOD 1966, 106.; HAHN 1983, 103-104., 105.
123
135