Seite 112 [112]
4. VASÁRNAP, ÚRNAPJA; A HÉT NAPJAI
és gyökereit megtagadó holiday-szemléletben"" ábrázolódik ki, hanem abban is,
hogy az itt feltárt kettős összefüggés megértésére és felvállalására alkalmatla¬
nok vagyunk. Azaz vasárnapunkat nem a feltámadás és a legtágabb értelemben
vett üdvtörténet felől, hanem saját élethelyzetünkből szeretnénk megélni és
értelmezni. Az Úrnapja megszentelése nem azonos annak szabad eltöltésével,
ahogyan a , vasárnap válságát" nem lehet orvosolni kizárólag bizonyos keres¬
kedelmi tevékenységek törvényi tilalmával sem."
A vasárnapi (úrnapi) istentisztelet húsvéti jellegének tudatosítását és elmélyí¬
tését tűzte ki célul utolsó nagy ágendarevíziónk is." A vasárnap megszentelése
a Teremtő nyugalmában és a feltámadt Krisztus örömében való részesedést
egyesíti magában."? Nagy szükség lenne arra, hogy a vasárnap teológiai tar¬
talmát, jelentőségét újra közbeszéddé és valésäggä tennénk egyhäzunkban,
miközben az egyszerű, , ünneptelen" vasárnapok az egyház legfőbb valósága
korunkban.
Egyházi és gyülekezeti gyakorlatunkkal kapcsolatban általánosságban szük¬
séges annyit megállapítanunk, hogy egyrészről fájdalmas a gyülekezeti élet
beszűkülését tapasztalni, valamint észlelni azt, hogy szinte mindent a vasár¬
napba akarunk betuszkolni és mindent a vasárnapon szeretnénk számon kér¬
ni. Mintha az egyház élete csak a vasárnapokból állna, amivel egyébként
protestáns gyakorlatunkban eléggé szabadon, ill. szabadosan bánunk. A magyar
református gyülekezetek többségében csupán vasárnap délelőtti istentisztelet
van, miközben az ún. rétegalkalmak szaporodnak. De az is probléma, hogy
minden istentiszteleti formánk -— ha vannak, és amelyek még vannak — tu¬
lajdonképpen a vasárnapi főistentisztelet változata vagy ,kivonata": az iskolai
áhítattól a bibliaóráig, az esti istentisztelettől a reggeli könyörgésig stb.
A vasárnap válságának természetesen számos társadalmi, szociális, gaz¬
dasági stb. vetülete és következménye is van. Egyrészről a túlságosan hajszolt
19 Vö. holy day!
160 A vasárnapi — részleges — boltzárral kapcsolatos közelmúltban lefolyt sajátos történések
elemzése nem tartozik e könyv tárgykörébe. Azonban megjegyzendő, hogy a kérdés kezelése
rendkívül egyoldalúnak és torznak minősíthető. A politikai és társadalmi , vita" egyik legprob¬
lematikusabb összetevője az volt, hogy a vásárlás , szabadságjogát" alapvetően és kizárólagosan
a vásárlók és az üzleti tevékenységet folytatók érdekrendszerei felől közelítették meg, miközben
a ,heti pihenőnapon" munkára kényszerítettek , szabadságjogai" és érdekei javarészt szóba sem
kerülhettek, valamint az sem, hogy a munkavállalót a lelkiismereti és vallásszabadság alapjoga
miként illeti meg, ill. miként élhet ezzel az alapjoggal.
a [...] az urnapi istentisztelet legmeghatározóbb vonása az Ur győzedelmes feltámadása feletti
örvendezés ünneplése." BARTHA 1984, 8. Vö. IR 1985, 30-31.
162 BopA 1975, 220.
163 FEKETE 2011a, 1.
164 V6, FEKETE 2000a, 131-139.
0
111