Page 105 [105]
AZ EGYHÁZI ÉV
A László király alatti törvénykezés (szabolcsi zsinat, 1092) szerint azt, aki va¬
sárnap vagy nagyobb ünnepeken nem megy el a templomba, veréssel kell meg¬
fenyiteni.'?? A vasar- es ünnepnapi templomkerülö kereskedök lövesztessel
bűnhődnek. Aki nem tartja meg a vasár- és ünnepnapokat, kántorböjtöket,
a vigíliákon nem böjtöl vagy halottait nem a templom mellé temeti, 12 napon
át kenyéren és vízen kell böjtölnie."? Még egy érdekes szabályozás: ,, 31. Azok
a latinok (olaszok), akik nem akarják követni a magyarok törvényes szokását,
tudniillik akik miután a magyarok a húst elhagyták, ők hétfőn és kedden is
húst esznek [hamvazószerda előtt], ha nem akarnak egyetérteni a mi jobb szo¬
kásunkkal, menjenek, amerre látnak."
Érdekes, hogy a vasárnap megtartásának szabályozása és az istentiszteleten
mr 1
való részvétel (, misehallgatás") előírása mellett nincs más törvény arra nézve,
ton z
hogy a hetenkent visszaterö vasärnapok mellett milyen ünnepeket kell megtar¬
tani az egyebkent vasärnapra esö ünnepnapokon kivül. Ebböl nem lehet arra
következtetni, hogy ezen napokat nem ültek meg. A korabeli euröpai gyakorlat
általában ebben a korszakban - vasárnapokkal együtt — összesen mintegy 90
vasár- és ünnepnapot ismert. Ezek száma és napja esetlegesen egyházmegyén¬
ként változhatott.
Az istentiszteleti élet változásai, aszaporodó ünnepek, valamint az ünnepek
és vasárnapok naptárban való elhelyezkedése miatt szükségessé vált az alap¬
elvek megfogalmazása, valamint szabályok felállítása, a vasárnapok osztályo¬
zäsa és kategorizdlasa.’”° Egyrészről megkülönböztették és megkülönböztetik
12 MKL XII., 505-506. Vö. TÖRÖK 2000, 39.; ZAVODSZKY 1904, 56., 65-66., 74-75., 78-79., 160.,
163-164.
MKL XIL., 765. V6. SziGETI 1961, 363-370.; ZAVODSZKY 1904, 69-70., 160-161.
MKL XII., 506. V6. ZAvopszky 1904, 56.
SOLYMOSI 1998, 88.
A vasár- és ünnepnapok osztályozásának, besorolásának rendkívül bonyolult történetét, elmé¬
letét és gyakorlatát e helyen nem ismertetem részletesen. Csupán nagyon vázlatosan néhány
összefüggést szeretnék megemlíteni.
A XIX-XX. századra annyira megszaporodtak a szentek ünnepei, hogy a vasárnapok saját
szövegei gyakorlatilag elmaradtak. X. Pius pápa rendelkezései a vasárnapok védelmében és
a vasárnapi istentisztelet jelentőségének megőrzése érdekében születtek. A vasárnapok osz¬
tályozása:
(1) Első osztályú vasárnapok: Advent első, Nagyböjt összes, Feketevasárnap, Virágvasárnap,
Húsvétvasárnap, Fehérvasárnap és Pünkösdvasárnap, ezeket semmilyen más (nagy) ünnep
nem szoríthatja ki; (2) másodosztályú vasárnapok: Advent II-III-IV., Hetvened, Hatvanad és
Ötvened vasárnap, ezeket csak első osztályú ünnep szoríthatja ki saját helyükről; (3) a többi
vasárnapot csak másodosztályú ünnep szoríthatja ki; (4) ugyanakkor megtiltották, hogy bizo¬
nyos (Mária) ünnepeket vasárnapon tartsanak, ezeket áthelyezték konkrét dátumra; (5) később
a Szentszék megengedte, hogy a Szent Család ünnepét a Vízkereszt utáni első vasárnapon,
Krisztus Király ünnepét pedig október utolsó vasárnapján üljék meg. Szakkifejezéssel szólva
az ünnepek kategóriái a következők: Duplex primae classis, Duplex secundae classis, Duplex
12:
œ
12:
>
12!
a
126
104