Page 72 [72]
3. AZ EGYHÁZI ÉV FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE
Az ünneptelen félév Húsvét időpontjától függően 23-27 vasárnapot ölel fel,
amelyek a , Krisztus által hozott és a Szentlélek által munkált új életnek a világ¬
ban való realizálódását" hirdetik és fejezik ki. Az ünneptelen félév végére esik
„egyetlen egyetemes egyháztörténeti ünnepünk", a reformáció emléknapja. Ez
a nap a , konfesszionális tudat erősítése" végett van, éppen ezert munkaszünet¬
tel és ünnepi istentisztelettel kell megünnepelni."
A megelőző áttekintés után érdemes hosszabban figyelnünk Kovács Albert
1904-ben megjelent Homiletikájának vonatkozó részeire, amelyekből kiderül,
hogy az 1927-es és 1929-es ágendák milyen szoros összefüggésben, ill. füg¬
gőségben állnak e művel pl. az ünnepkörök értelmezésének és felosztásának
kérdésében. Értelemszerűen a megközelítés itt homiletikai jellegű (Az egyházi
év befolyása a tárgyválasztásra).
Miről predikáljunk ma? Nem mindegy, akármiről, a mi szép és okos, mert a temp¬
lomi igehirdetés az emberiség keresztyénné nevelésének eszköze; tehát annak olyan
tervszerűnek kell lenni, mint a jó tanításnak. A régi egyház a perikóparendszerben
a tárgyválasztásra helyes tervet készített, de abban hibázott, hogy gépies megkötött¬
séget teremtett benne, a mely ellenkező irányban csak kevéssel lehet jobb, mint ha
a pap mindig arról a textusról predikál, a melyikre a bibliája nyílik. A perikópák az
egyházi év fogalma alapján vannak berendezve; ez pedig a tárgyválasztásnak helyes
irányzója.
Mi az az egyházi év? A keresztyénség egyidőben mindenben ellentétbe helyez¬
kedett a körülötte élő pogány világgal, még az időszámításban is s ekkor született
meg az egyházi év fogalma a polgári évvel szemben." Ugyanakkor, t. i. a III-ik es IV¬
ik században, az volt a keresztyének törekvése, hogy a Krisztus egész élete történetét
és a váltságnak egész menetét symbolicus képekben kiábrázolják, hogy a később élő
ember is ezeket az eseményeket legalább jelképekben átélhesse. E törekvés az isteni
tiszteletet egy szent drámává alakította, a melyben jelképekben a Krisztus egész
élete története lejátszódik s az egyházi évnek is ilyen ssmbolikus drámai beren¬
dezést adott. A drámának kiemelkedő pontjai a Krisztus életének főbb eseményei,
a melyeket az egyház ünnepekké szentelt s chronologiai sorban helyezett el és az
egész drámai képhez a predikáczió szolgáltatta a magyarázatot, a melynek tárgyát
a perikópákban megfelelően rendezte be az évnek minden napjára. Az egyházi év
a nyugati egyházban advent első vasárnapján kezdődik. Az ünnepek mind az első
felére vannak elhelyezve s azért ezt a félévet ünnepesnek, a másikat ünneptelennek
nevezzük.
6 AK 1929, 15-16.
55 A megállapítás ebben a formában anakronizmus.
71