Oldal 71 [71]
AZ EGYHÁZI ÉV
olyan ünnepnapok vagy olyan órák, amelyek , önmagukban vagy önmagukért
lennének szentek". Ennek ellenére mégis vannak és szükségesek olyan ünnep¬
napok, amelyek különböznek a többi naptól, hiszen megkülönböztetett módon
Isten imádására szenteljük őket. Ilyen a vasárnap, valamint az , üdvtörténet
nagy tényeinek emléknapjai". A vasárnap Isten nagy ajándéka számunkra.
Az egyházi év ünnepeinek sorozata — az ágenda megfogalmazása szerint
— ,nem támaszkodik olyan isteni rendeletre, mint a hetedik nap". Az előszó
szerint , megbotránkozás nélkül megértjük azokat, akik a vasárnapon kívül
más ünnepet nem akarnak ismerni". A református gyakorlat Kálvin ellenében
átvette és a mai napig megőrizte az ünnepnapokat úgy, , mint áldott, Istentől
nyert ajándékot".
Az egyházi év felosztása: ünnepes és ünneptelen félév. Az ünnepes félév
a váltság nagy tényei körül csoportosuló , három nagy ünnepkörből áll: a kará¬
csonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkörből". Az ünnepkörök középpontjában álló
főünnepek határozzák meg a körülöttük lévő vasárnapokat.?? Az ünnepes félév
Advent első vasárnapján kezdődik és Szentháromság vasárnapjával ér véget.
A karácsonyi ünnepkör Advent első vasárnapjától Epifánia utolsó vasárnap¬
jáig tart. Középpontja a Karácsony, megelőzi Advent négy hete, kíséri az Epi¬
fánia ideje. Karácsony Krisztus világban való megjelenésének emléknapja, az
epifániai idő szintén e megjelenés emlékezetére van.
A húsvéti ünnepkör Böjtfő vasárnapjától Áldozócsütörtökig tart. Kettős kö¬
zéppontja van: Nagypéntek és Húsvét, Jézus halálának és feltámadásának ün¬
nepe. A megelőző vasárnapok Jézus szenvedéseire emlékeztetnek, az utánuk
következők a , feltámadott Krisztus világ fölötti dicsőségére irányítják figyel¬
münket". Mint kitűnik, Böjtelő időszaka kimaradt vagy elsikkadt a felsorolásból,
mintha az , Epifánia ideje" klasszikusan magában foglalná az egyházi év ezen
szeletét.
A pünkösdi ünnepkör a legrövidebb: Áldozócsütörtöktől Szentháromság va¬
sárnapjáig tart, és a Jézus által megígért és világba eljött Szentlélek munkájáról
tesz bizonyságot. Meg kell jegyeznünk, hogy pontosan ezért nem különítjük el
a pünkösdi ünnepkört.
szerző Homiletikájának vonatkozó leírásához. Itt megnevezi ezt az ünnepkört, vö. RavASz
1915, 363-364.
s[-..] mindegyik nagy Krisztus ünnepnek kialakult az előkészületi és a befejező időszaka is, amely
utóbbi az ünnep üdvtényét új életet teremtő hatalmában mutatja meg." JÁNossY 2008, 7. Az
ünnepkörök definíciójához tartozik még az is, hogy azok az előkészületi és befejező szakaszon
63
túl vasár- és , járulékos, kiegészítő" ünnepnapokon kívül főünnepeket is tartalmaz (értsd: Hús¬
vét és Karácsony). Vö. JÁNossY 2008, 32.; HAFENSCHER 1999, 134. Vö. továbbá: RATZINGER
2002, 99-100.
70