Seite 68 [68]
3. AZ EGYHÁZI ÉV FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE
év egy egészet képez, Adventtel kezdődik el és Szentháromság ünnepéig tart az
úgynevezett ünnepi félév, amely a , kijelentés főképpen való megünneplése"."
»Az úgynevezett ünnep nélküli félév" a szentháromság utáni első vasárnaptól
első advent vasárnapig (kizárólag) Krisztus tanainak s az azokhoz alkalmaz¬
kodó keresztyén életnek megismertetésére szolgál."
A kortárs református CsIKY Lajos szerint az egyházi év" kívánatos és szük¬
séges a , gyülekezet, a hitszónok s a szentek egyességére való tekintetből is.""
A magyar református egyház néhány ünnepet megtart a Megváltó életének
legfőbb eseményeinek emlékezetére, majd ezek után egy másfajta, a koráb¬
bi ,gazdasági év" nyomait őrző és az ún. ,egyházi adó" megfizetéséhez kö¬
tődő megállapítás következik: ,de különben az egyházi évet" csak nagyon
külsőlegesen, abban a formában ismeri, hogy annak kezdetét április 24-től,
Szentgyörgynapjától számítja, mint amelytől adta, — a legújabb időkig, — leg¬
több gyülekezetünk az egyházi fizetést a maga lelkészének."??
16 HÖRK 1882, 271.
* Az „ünneptelen” felev ertelmezesevel e fejezet ünneptörteneti reszeben foglalkozom.
18 HÖRK 1882, 271-272.
® Liturgikäjäban csak ennyit ir: „A közepkorban az ünnepek száma egészen a végtelenig föl¬
szaporodvän, a protestantismus csak a legnevezetesebbeket tartotta meg, mig közelebbröl
a református egyház nagy része csak az Idvezítő születésének, halálának, feltámadásának és
mennybemenetelének, valamint a Szentlélek kitöltetésének emléknapjait ismerte el a vasárnap
mellett állandó liturgiai idők gyanánt. Némely egyházakban még, pl. nálunk is ünnepi jellemet
adnak a virágvasárnapnak, mint az Idvezítő Jéruzsálembe bevonulása emléknapjának is, míg
másoldalról az angol nyelvet beszélő presbyteriánusok semmi ünnepet nem tartván, egyedül a
hét első napját, a vasárnapot ismerik el liturgiai idő gyanánt. Az ág. hitv. evangélikusok pedig
a fentebb jelzett ref. ünnepeken kivül az Idvezítő megkereszteltetése emlékezetére több felé
még a vizkeresztet is megiinneplik.” Csıky 1892, 41. Csıky Lajos az egyhäzi ev ünnepkörökre
való felosztását gyakorlatilag azonosítja a katolikus egyház gyakorlatával, vö. Csıky 1892,
42-48. Egyházszónoklattanában az egyházi évet minden további, különleges beosztás nélkül
két részre bontja: az , ünnepi és ünnepnélküli félre". CsIxY 1914, 121. Ez a két félév egymással
nem egyenlö feleket alkot. Csıky 1914, 127.
50 Csiky 1914, 129.
Az Egyházszónoklattan definíciója szerint: , Egyházi év alatt értjük azoknak az egyházi ün¬
nepnapoknak és vasárnapoknak egymás után következő sorozatát, lánczolatát, amelyek a tél,
tavasz, nyár és ősz évszakokból álló természeti, s a január 1-gyel kezdődő s a deczember 31-gyel
végződő polgári év folyamában meghatározott időben visszatérnek, s úgy a természeti, mint
a polgári évtől megkülönböztetve, saját kezdő és végpontjuk által szerves egészszé kerekednek
ki. Az egyházi év a maga eredetét nem az Urnak vagy az apostoloknak, hanem egy természetes,
már korán érzett szükségnek köszönheti, mely a Krisztusban való idvességet és annak törté¬
netét a maga benső összefüggésében, a váltság főtényeinek sorrendjére való tekintettel akarta
eléterjeszteni.” Cstky 1914, 121-122.
52 Csıky 1914, 127. V6. Cstky 1914, 121-122. Az ,egyházi év" adózási szempontú értelmével és
értelmezésével megannyiszor találkozunk a XIX. második felének és a XX. század első felének
egyházi sajtójában (pl. PEIL, Dunántúli Protestáns Lap).
67