Seite 67 [67]
AZ EGYHÁZI ÉV
A terv kidolgozása vagy keresztülvitele — amennyiben egyáltalán ilyenről be¬
szélhetünk — nem sikerült konzekvensen."
Meggyőződésem szerint a jelen munka számos adata, összefüggése is mu¬
tatja, hogy nem volt, mivel nem kellett olyasféle , egységes" (pedagógiai, didak¬
tikus) koncepció, szimbolizmuson vagy teológiai-gondolati — akár antitetikus
— paralelizmuson alapuló rendezőelv, mint amit a folytatólagos, organikus tör¬
téneti fejlődés" következtében később, utólag esetlegesen fel lehet ismerni vagy
meg lehet sejteni. A liturgikus fejlődés az istentisztelet, az egyház, a teológia
belső, természetes reflexióiból, együttéléséből, harmóniáiból és soha nem pre¬
koncepciókból táplálkozott és táplálkozik.
Évszázadokkal később a protestáns HÖRK József Liturgikájában egy teljes
fejezetet szentelt az istentiszteleti, liturgikus időnek és az egyházi évnek. Fej¬
tegetésében abból indult ki, hogy az emberi élet minden pillanata és mozzanata
Isten szolgálatában áll, ezért a protestáns felfogás alapvetően nem tesz és nem
tehet különbséget a napok között, , mert minden nap Isten napja".? A tapasz¬
talat azonban azt mutatja, hogy a folytonos ünneplés lehetetlen, ezért vannak
kiemelt idők, ünnepek. Az idők ilyen formában való megkülönböztetését lát¬
hatjuk a Szentírásban is."? Az istentisztelet idejének meghatározói: (1) az isteni
kijelentés, (2) természeti élet, (3) emberi történelem.
Ennélfogva az istenitiszteletre elkülönzött időnek, a mely a természet változásaihoz
való fűződésében szintén mint egy év köre jelenik meg (egyházi év) főleg az isteni
kinyilatkoztatás tényeinek emlékét kell hordoznia, s azután a természet legfőbb vál¬
tozataira figyelnie (ó év estéje, új év, aratási-hálaünnep) s végül a történeti viszonyok
az istenitiszteleti életre befolyó mozzanatait felölelnie. (Reform. emléke.)"
HÖRK József hangsúlyozza, hogy az egyházi év középpontja a Húsvét és a hús¬
véti ünnepkör, ugyanis ettől függ az egyházi év további folyásának egész rendje,
előre pedig meghatározza a Vízkereszt utáni vasárnapok számát is." Az egyházi
10 Vö. KLAUSER 1965, 52.
4. A legnagyobb problémát vagy zavart egyrészt feltehetően a liturgikus könyvek, kalendáriumok
és listák sokfélesége, eltérő volta okozza. Vajon a könyvek teológiai-liturgi(k)ai hangsúlyokat,
prioritásokat tükröznek? Vagy esetlegességből fakadnak? Történelmi, történeti okok vannak
a háttérben? Úgy vélem, minden esetet külön kell értékelni, értelmezni és elemezni, valamint
a tekintélyes liturgikus történeti hagyományok folyamatába helyezni. Mindeközben hasznos
elfeledkezni az uniformitás utóbbi évszázadokban kialakult igényéről és gyakorlatáról.
2 HÖRK 1882, 268.
3 HÖRK 1882, 268-269.
4 HÖRK 1882, 270.
# HÖRK 1882, 271. V6. VARNAGY 1999, 371.
66